Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vörösmaty Mihály

2009.08.13

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty a reformkor és a magyar romantika meghatározó személyisége. Két tulajdosága tette a kor kiemelkedő írójává: a rendkívüli erejű képzelete és a szigorú kötelességtudat. Kötelességét teljesítette akkor is, amikor alig 25 évesen képzeletét szabadon engedve megírta a dicső múlt képeit felidéző Zalán futása című eposzát. Ez a mű a nyitánya irodalmi szempontból reformkornak, annak a reformkornak aminek irodalmi vezére volt Vörösmarty a romantikus triász tagjaként. Szerkesztője volt a Koszorú című irodalmi folyóiratnak. Írt romantikus eposzokat (Zalán futása, Dél sziget, A rom, Tündérvölgy), drámai költeményt (Csongor és Tünde), színpadi művet (Árpád ébredése – ezzel a művel nyitott 1837-ben a Pesti magyar színház), gondolati filozófiai költeményt (Gondolatok a könyvtárban), epigrammákat (A Guttenberg - albumba). A szabadságharc bukása után két létösszegző verset írt (Előszó, A vén cigány).

A Guttenberg – albumba

Műfaj: epigramma

Versforma: disztihon

A könyvnyomtatás 400. évfordulójára készült. Alkalmi költemény. Németországban akarták megjelentetni és felkérték Vörösmartyt, hogy dicsőítse a könyveket. A könyv szimbólum: tudás, a gondolatok közvetítői. Az egész vers két részből áll. Az első 12 sor a gondolati előkészítő rész és a csattanó a második részben van. Feltételekhez kellene kötni, hogy az állítás teljesüljön, a könyvnyomtatást lehessen ünnepelni (megszűnik a hazugság, erőszak, társadalmi egyenlőtlenség, a felvilágosodás eszméi elérjenek hozzánk).

Gondolatok a könyvtárban

Műfaja: filozófiai költemény

Egy versen belül megjelenik a csalódottság, mert felteszi a kérdést Vörösmarty: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” és a válasz: nem. Ugyanakkor megjelenik a hit is. „Mi dolgunk a világon? küzdeni

Erőnk szerint legnemesebbekért” azaz magunk miatt és a nemzet miatt mégis munkálkodnunk kell.

Előszó

1850—51 tele

Cím: valóban ennek szánta, de 3 elbeszélő mű (rege) elé.

Az elején természeti képek vannak. Rend volt, rend volt, de megállt egy pillanatra és megváltozik valami. Kibontakozik egy romantikus látomás és a vész kitör, pusztulás képei. A feldolgozhatatlan fájdalom miatt őszül meg. A jövő képei, a tavasz most nem a megújulást jelképezi, hanem ez egy álca, ami nem hozza el a réig korokat/tavaszokat.

A vén cigány

Ez Vörösmarty utolsó befejezett költeménye. Cigány egy ősi toposz, sok féle jelentéssel bír: szabadság, kötetlenség (hazához, helyhez). A magyar irodalomban a mulatozással, a zenével függ össze. A Vörösmarty versben is megtalálható, de a versben a cigány a költő metaforája is. A vers önmegszólító, az alkotásra szólít fel, önmaga meggyőzése az alkotásara. A vers hangulata: belefáradt, de a végére megjelenik az optimizmus. Sírva vigadás szimbóluma.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 627211
Hónap: 7279
Nap: 255