Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stilisztikai alapismeretek

2008.04.25
Stilisztikai alapismeretek

Stílus: Buffon: „ A stílus maga az ember.” A stílus nyelvi szempontból a nyelv használatának jellegzetes módja.

Stilisztika: a stílussal foglalkozó tudományág.

Stílus függ: egyéntől, nyelvhasználatától, műveltségtől (szókincs, iskolázottság), hallgatótól, témától, beszélő lelkiállapotától, társadalomtól, kortól (reneszánsz, XXI. század), beszélő célja.

A stílus a kommunikáció összes összetevőjétől függ. (beszélő, hallgató, csatorna, jelrendszer, közös téma, szituáció, üzenet)

Stílus érték:

·állandósult: az a jelentés, amit általában a szó jelent szótári szóként

·alkalmi: az, amit a szöveg környezetétől kap.

Stílus árnyalat: egy szónak több szinonimája van, amit a szöveg stílusától függően használunk (Pl.: diák, szak, köznyelv, szleng, argó)

Két csoportra osztható:

·írott: publicisztikai, hivatalos, tudományos, szépirodalmi

szóbeli: retorikai (szónoki), társalgási.
Publicisztikai: igényes újságírás stílusa.

·címeknek fontos szerepe van, figyelemfelkeltésre szolgál

·megnevezi a forrást, utal személyre, helyre tényekkel, érvekkel támaszt alá

·világosan, egyértelműen fogalmaz

·objektivitásra való törekvés

·mondatok világosan és jól megszerkesztettek, nagyon kevés hiányos vagy tagolatlan mondat van

·szereti az új keletű kifejezéseket

Műfajai: írott, elektronikus, hír, riport, interjú, tudósítás, vezércikk, kritika, szakvélemény.

Hivatalos: ebben a stílusban érintkezik a hatalom a néppel rendeletek, törvények, szabályok formájában. Ezzel a stílussal valósul meg a törvényalkotás, üzleti levelezés.

·bonyolult mondatszerkezetek, rendkívüli körülményesség

·kőrmondatok (triáda) megértést zavaró, dagályos, utalások törvényekre, rendeletekre

·sok a sajátos kifejezés: megállapításra kerül, teljesítés végett, valamiből kifolyólag, megerősítést igényel

Műfajai: törvény, rendelet, szabályzat, stb.
Tudományos: szakszavak használata (terminus technikusz).

·nagyon világos, értehetőségre való törekvés

·kevés benne az érzelmi töltésű kifejezés, mivel célja, hogy a valóság jelenségeit-törvényszerűségeit megismertesse, ezért rendívül logikusan, az ok okozati viszonyokat figyelembe véve kell foglalni

·mondatai egyszerűek, világosak, hosszú összetett mondatokat használ, de a bonyolultságot kerüli

·statisztikákra, más tudósok eredményeire, tényekre, adatsorokra hivatkozik

Műfajai: tudományos értekezés, doktori disszertáció, stb.

Szépirodalmi: legösszetettebb stílus, mert függ a kortól, korstílustól-stílusirányzattól, műnemtől, műfajtól, társadalomtól politikától, stb. A nyelvi jeleket ez a stílus használja legnagyobb variációban. Jellemző rá a művészi határa való törekvés. Nagy szerepet kap az érzelmi hatásra való törekvés. Költői eszközök használata.

Szóbeli stílusok:

Retorika (szónoki): szóbeli megnyilatkozás során használjuk, beszéd tudománya szónoktan.

Középkorban az egyetemeken tanították a 7 szabad művészeteket (septem artes liberales):

  • trivium
    • retorika
    • dialektika
    • quadrium
  • geometria
    • aritmetika
    • musika
    • asztronómia

A szónok legfőbb célja a meggyőzés, ezért mindent ennek rendel alá (Pl.: szívesen használ választékos, expresszív hatású szavakat, szívesen él a fokozás nyomatékosítás eszközével, figyelemfelkeltő szavakat használ).

Mondatfajtái: felkiáltó, kérdő, felszólító.

Mondatszerkesztésére az egyértelműség, világosság jellemző.

Társalgási stílus: a legszabadabb stílus így leginkább jellemzi az embert. Képet ad az ember intelligenciájáról, műveltségéről, nyelvi intelligenciájáról. Heterogén a szókincse, azaz a művekben a köznyelvt, a szleng, az argó és a zsargon is megjelenik.

Zsargon: elit arisztokraták szókincse volt, de átszivárgott a köznyelvbe. Pl.: bankett, krém, kosztüm, zsáner.

Rendkívül sok a töltelékszó (izé, ö) sok a hiányos be nem fejezett mondat.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 614708
Hónap: 6801
Nap: 177