Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reneszánsz

2009.05.01

Boccaccio

Itáliai költő, 1313 vége, humanista író. Törvénytelen gyerekként született. Kereskedelmet tanult. Később bekerült Károly Róbert udvarába. Kánonjogot tanult. Szerelme: Maria d’Aquinoi, írásaiban Fiamettaként említi. Politikai okok miatt hagyja el Nápolyt. Barátságban volt Petralcával. Foglalkozott az Isteni színjátékkal (nyilvános kommentátorok). Megbetegedett és visszavonult Certaldóba. 1360-ban megírja Dante életrajzát. Ő fedezte fel Tacitust (latin történetíró). Tudományos munkáit latinul írja. 1375-ben halt meg.

Művei: Dekameron;16 allegorikus eclogát írt, két moralizáció életgyűjtemény (erkölcsi célzat); értekezések; mitológiai magyarázatok.

Ő alkotta meg a novella műfaját. Fő műve a Dekameron (1348-53). Cím jelentése 10 nap. 100 novellát tartalmazó gyűjtemény. Jellege: szerelmi-erotikus, írónikus, szatirikus. Humorral mutatja be kora világát és sajátos erkölcseit.

Reneszánsz építészet

Virágzó reneszánsz központja Róma. Formákkal való játék. Érzelmek kifejezése. Két ága a hadi és a polgári. Méretei az emberhez igazodtak. Általános nézete szerint, az épület olyan, mint maga az élő szervezet. Egyenletes, szabályos elrendezés, vastag párkány.

Reneszánsz festészet

Itáliából indult. Fő eleme humanista életszemlélet, természeti életjelenségek megfigyelése. román és gótika után egy jóval szabadabb stílus jön létre. Térábrázolás. Perspektivikus ábrázolás, természeti háttér, élénk gazdag színvilág, mozgások és érzelmek visszaadása. Képviselői: Michalangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello.

Petralca

Itáliai reneszánsz költészet leghíresebb alakja, tudós, költő. 1304-ben Itáliában született. Életét meghatározták a politikai csatározások. Humanista költő, a reneszánsz költészet legismertebb alakja. Filológus (humán tárgyak tudója), latin és olasz nyelven írt. Múzsája: Laura. Szerelmi líra megújítója. Szerelmi élete két részre osztható: Laura életében és halálában. Fő műve: Daloskönyv (366 költemény). A versek többsége szonett. A szonettekben Laura nemcsak lelki vágyban jelenik meg, hanem testben is. Petralca teremti meg a reménytelen szerelmet ezért is a szonettek hangneme gyötrődő, vívódó, vágyakozó. Petralca koszorús költő, Rómáról szóló műve miatt a költők fejedelmévé koronázzák. 1374-ben holtan találták meg az íróasztala mellett.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 614708
Hónap: 6801
Nap: 177