Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar reneszánsz

2009.05.01

A magyar reneszánsz a 15. század közepétől jellemező, de gyakorlatilag Mátyás udvarára korlátozva. Mátyás budai és visegrádi könyvtára az egész európai reneszánsz csodája volt. Itáliai művészek, humanista történészek, tudósok vannak jelen.

JANUS PANNONIUS

A magyar reneszánsz két kiemelkedő költője Janus Pannonius és Balassi Bálint. Janus Pannonius volt az első költőnk Petőfiig, akit ismert és elismert egész Európa. Egy irodalomtörténész szerint: „Életében elszigeteltség és otthontalanság volt a végzete, holtában a fejlődés haladtával a példaként követtetés, a megdicsőülés.” Neve felvett név, igazi nevét nem ismerjük. Feltehetően Czemicei János volt. Életében Vitéz János (nagybátyja) fontos szerepet játszott. Neki köszönheti, hogy Itáliában tanulhat. Jogot hallgat, és doktori diplomát szerez. Költészete latin nyelvű, a verseit műfaj és tematikai sokszínűség jellemzi, azaz csipkelődő és erotikus epigrammáiktól, szelek, hónapok megszemélyesítésén át írt eposz igényű költeményeket is. Egy biztos, hogy minden művére a humanizmusjellemező. Életében nem, de a költészetében megszűnt a vallálásos érzés minden szerepe és az egyház és az egyháziak is. A legjobban a vakbuzgóságot gyűlöli. Sőt élete vége fél azt mondja, hogy a vallás csak hiszékeny csőcselékeknek való.

BÚCSÚ VÁRADTÓL

Egyik korai verse. Az első Magyarországon született humanista remekmű. Itáliából vakációra hazatérő költőnek Pestre kell mennie Nagyváradról. Műfaja elégia, mert zaklatott lelkiállapotát melankolikus hangvétellel jeleníti meg. Az egész vers középpontjában a búcsúzás összetett érzése áll. 1. ragaszkodás a városhoz, az emlékekhez, kulturális értékekhez. 2. vágy az új után, kíváncsiság, várakozás jelenik meg. A természet nemcsak a társa, hanem segítője is az embernek. Reneszánsz jellemzők: emberi érzés középpontba állítása; szobrokhoz, könyvtárhoz, művészethez való ragaszkodás, természet és az ember harmóniája. 13 elégiája maradt ránk.

PANNONIA DICSÉRETE

Műfaja epigramma: rövid, tömör. 1. része a gondolati előkészítő rész. 2. része a csattanószerű lezárás. Versformája: disztihon (hexameter és pentameter kapcsolata). A vers ellentétre épül (Itália – Magyarország) és tudatában van saját értékeinek és jelentőségének.

EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL

Formája epigramma, de a hangvétele és a mondanivalója elégia. Tehát a műfaja epigrammaformába sűrített elégia. A vers központi képe egy metafora, a lírai én a virág. Mindkettő rosszkor hozott létre értéket, mindkettő pusztulásra van ítélve.

BALASSI BÁLINT

Balassi Bálint a magyar nyelvű humanista irodalom legnagyobb költője. A kor, amelybe beleszületett a török elleni harc ideje: születése előtt 2 évvel védték meg Dobó vitézei Eger várát, s 12 éves volt, amikor a szigetvári hősök vívták élethalálharcukat. A kor embereszménye a végvári vitéz, aki naponta kockáztatta életét a haza, a szülőföld és tágabb értelemben egész Európa és a kereszténység védelmében. Balassi eddig ismeretlen témát a végvári vitéz lét vállalását tette költészetének témájává. A vitézi élet mellet másik meghatározó témája a szerelem, szerelmi költészetéből sugárzik a reneszánsz életszeretet. A harmadik csoportot alkotják Balassi istenes versei. Balassi istenfelfogása tipikusan reneszánsz. A reformáció korát éljük, ezért Balassi protestáns nevelést kapott, de katolikus ként halt meg. A protestánsoktól az Istenhez fordulás közvetlenségét, a katolikusoktól a bűnbánat őszinteségét tanulta. Ezek a versei a legőszintébbek, legeredetibbek és legszemélyesebbek. A reformáció hatása az is, hogy magyarul írta verseit.

Életrajza

1554-ben Zólyom várában született. Apja Balassi János, földesúr. Kitűnő nevelést kapott, 8 nyelven beszélt. Bornemissza Péter is tanította. 1569-ben édesapját hamis vádak alapján összeesküvés gyanújával letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült, később apja is oda szökött. Itt adta ki a Beteg lelkeknek való füves kertecske-t. 1572-ben apja formálisan elnyerte a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát elvesztette. Ezért apja elküldte a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba (1575), ahol fogságba esett, de kitűnően érezte magát. Báthoryt lengyel királlyá választották (1576), s Balassi követte urát külföldre. Ez a Habsburg udvar szemében felségárulás volt. Balassi 1577-ben hazatért, hogy megszabadítsa családját a zaklatástól, de apja ekkora már halott volt. Anyagi ügyei ziláltak voltak.

Szerelme: Losonczy Anna Ungrád Kristóf felesége volt. 1578-ban találkoztak és 6 évig volt viszonyuk. Ennek a végzetessé váló szerelemnek a tüzében formálódott igazi költővé, az első magyar lírikussá. 1579-ben hadjáratot vállalt.Egerben, ahol 4 évig szolgált jelesen vitézkedve a törökökkel.

1584-ben érdekházasságot kötött Dobó Krisztinával (első unokatestvére), s így elfoglalhatta Sárospatak várát. Ezzel vérfertőzést és felségsértést követett el. Áttért a katolikus hitre, de házasságát érvénytelenítették. Anyagi gondjai növekedése és szerelmi botránya miatt egyre lejjebb csúszott a társadalmi ranglétrán. Érsekújváron szolgált 100 lovas hadnagyként, ahol a főkapitány felesége beleszeretett, ezért kiutasították a várból.

1588-ban Losonczy Anna özveggyé vált. Így felmerül a házasság reménye, de a dúsgazdag asszony hallani sem akart a rossz hírű vagyontalan emberről.

1589-ben a tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba bujdosott, de a hadjárat elmaradt. 1590-től Dembnóban Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, ahol birtokot is kapott. Ebben az időben születtek Célia-versei. Célia személyét Szárkándi Annával, Wesselényi feleségével azonosítják. Biztosan tudhatjuk, hogy valódi élmény húzódik az udvarló versek hátterében.

1591-ben visszatért Magyarországra. Az 1593-ban indult törökök elleni háborúban szerette volna helyreállítani hírnevét. De 1594 májusában Esztergom ostromakor megsebesült (mindkét combját ólomgolyó járta át), s még e hónapban belehalt sérülésébe.

Vitézi versei

A vitézi életforma Balassi számára egyértelmű helyzetet, természet-közeli életmódot jelent. Vitézi verseinek hangneme mindig lelkes, tele van örvendezéssel, de nem titkolja azt sem, hogy ezzel az életformával a halál is együtt jár.

 

 

 

Egy katonaének

A végek dicsérete

Az csak búbánat nótájára

 

Legismertebb verse az Egy katonaének. Alcíme a Végek dicsérete a témára utal. Még egy jelzés Az csak búbánat nótájára, ez a vers formájára, ritmusára utal, megtudhatjuk, hogy egy már létező versre épül.

 

Ritmus, forma: a vers Balassi-strófában íródott. A 3-as szám fontos szerepet tölt be:

o                   3 soros versszakok

o                   3*3 versszak

o                   a vers 3 pillére (1., 5., 9. versszak) általános mondanivalót tartalmaz

o                   a pillérek között 3 versszak van, amelyek a pillérek kifejtései, alátámasztásai

o                   a sorokat a belsőrímek 3 részre osztják

o                   rímelése: bokorrím (aaa bbb)

Szimmetria => kifejezetten reneszánsz

Műfaja a cím és a forma alapján dal, de a tartalma és mondanivalója alapján elégia.

Az 1. versszak megszólítással, közvetlen hozzáfordulással kezdődik. Ez megteremti a személyes hangnemet, ezt indokolja, hogy a költő is a végvári vitézek közé tartozik. A vitézeknek és a vitézekről fog szólni. Formai szempontból költői kérdés követi a megszólítást, amely magában hordja a választ is, ez a végvári létet a legmagasabb szintre emeli. A természet szépsége is a katonákat illeti: harmonikus, életteli => a költő a rengeteg költői jelzővel és a megszemélyesítéssel érzékelteti (szép madár, jó illat, szép harmat). Az ember és a természet harmóniája a végvárakon. A 2.-3.-4. versszak alátámasztja, kifejti, bizonyítja az 1. vsz. állításait. A végvári élet mozgalmas képei jelennek meg: csata, készülődés az összecsapásra. A vitézek sajátossága a virtus, a megfelelés, a harc és a visszatérés a várba. A vitézi élet tipikus jellemzői jelennek meg. Mozgalmas képek jelennek meg, rengeteg ige, ami biztosítja a mozgalmasságot. Költői eszköz a halmozás. Az 5. vsz. pillér, ezért általános mondanivalót fogalmaz meg, méghozzá azokat az erkölcsi értékeket sorolja fel, amikkel a vitézeknek rendelkezniük kell, mint egy erkölcsi parancsot fogalmaz meg. Reneszánsz értékek megjelenése (virtus – vitézség; humánum – emberség), amelyek védelme a vitézek feladata. Költői eszközök: költői jelző, hasonlat. A versszakokban lévő gondolatritmus felerősíti ezt a parancsot. A 6.-7.-8. vsz. az 5. vsz. általános igazságát erősítik meg, de itt már a komor képek többségben vannak. A 6. vsz. még a harcról, összegcsapásról szól. A 7. versszakban már ott van az életveszély, a vitézi forma negatív oldala – éhség, nélkülözés. A 8. versszakban a halál, a gyász, az esztelen vérengzés, a temetetlenség is megjelenik. Gyakorlatilag a vitézi élet emberpróbáló részét fedi fel. A 9. vsz., a harmadik pillér egy patetikus felkiáltással, sóhajtással kezdődik. Megtörténik az érzelmi azonosulás, ő is egy közülük. A vitézek sorsa egyben a költő sorsa is. Ez a verset ódai magasságokba emeli és ezt erősíti a vers utolsó sora, az emelkedett búcsú, jókívánság.

A 16. századi ember elé a vitézi életformát a költő példaképként állítja.

 

 

Szerelmi költészete

 

Legnagyobb szerelme Losonczy Anna volt, akit verseiben Júliának szólít. Szárkándi Annát Céliának nevezte verseiben. Fulvia egy későbbi múzsája, kinek csak lírai nevét ismerjük.

 

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

A török gäräkmäz dünja sänsüz nótájára

 

Egy Júlia-vers, amely címzettje Losonczy Anna. A verset egy váratlan találkozás ihlette. Évekkel az egykori szerem után született, ekkor már Ungrád Kristóf halott volt, Balassi pedig túl volt az érvénytelenített házasságon. A találkozás felébresztette az egykori nagy szerelem emlékét, a költőt elragadtatásra készteti.

A cím témamegjelölő, a váratlan találkozásra utal. Az alcím arra utal, hogy egy már létező török szöveg dallamára írta Balassi a verset. A költemény eleje még szövegében sem szakad el a tökök műtől.

A belső rímek az egyes sorokat két részre osztják. Rímelés bokorrím (aa bb). Balassi-strófában íródott, ám annak rövidített, kétütemű változata. Rendkívül erőteljes a vers zeneisége. Verselése Ütemhangsúlyos: négyütemű tizenhatos. Műfaja változatos. Az egyszerű, közvetlen formában kifejezett érzelmek miatt dal. Az hogy egyetlen helyzetet emel ki, helyzetdalra utal. Műfaja virágének az alapján, hogy a költő a szeretett nőt a virággal azonosítja (=> egész vers költői eszköze a metafora).

Az 1. vsz. magát a találkozást, a konkrét élethelyzetet, a szerelmes nő üdvözlését jeleníti meg. A 2.-3.-4. vsz. metafora sor, a szeretett nő azonosítása a költő számára fontos dolgokkal: fény, természet, jólét stb., minden, ami a testnek és léleknek jó. Az 5. versszakban az egekbe emeli a szeretett nőt, eszményíti. A halmozás pedig már kicsit el is szakítja a valóságtól. A 6. versszakban visszatér a találkozás motívuma. A vers idősíkja megváltozik, a vers a jelenből áthelyeződik a múltba. Júlia viselkedése lekezelő, jól esik neki a dicséret, de távol tartja a költőt.

A versben keveredik a lovagi költészet („térdet fejet hajték”), a népköltészet („kis violám”, „édes lelkem”) és a keleti török költészet („szemüldek fekete széne”) motívumrendszere.

Istenes versei

 

Istenes költészete

 

Balassi istenfelfogása tipikusan reneszánsz. A reformáció korát éljük, ezért Balassi protestáns nevelést kapott, de katolikus ként halt meg. A protestánsoktól az Istenhez fordulás közvetlenségét, a katolikusoktól a bűnbánat őszinteségét tanulta. Ezek a versei a legőszintébbek, legeredetibbek és legszemélyesebbek. A reformáció hatása az is, hogy magyarul írta verseit.

Kiben bűne bocsánatáért könyörgött akkor, hogy házasodni szándékozott című versét házassága előtt írta, mintegy lezárandó a házasság előtti időszakot. A versszakfők kiadják Balassi Bálint nevét, ezt atroctichonnak nevezzük.

 

Adj már csendességet...

 

1591-ben Lengyelországban született, Balassi utolsó verseinek egyike. Boldogság hiányában, fásult lélekkel számvetésre készül. Úgy érzi, hogy nem találta meg az evilági boldogságot, már csak a túlvilágban bízik. Címe az első sor kiemelése, felszólítást tartalmaz. Felszólítás, kérés megfogalmazása – személyes hangnem Istennel (a közvetlen hangnem végig jellemző a versben). Formája Balassi-strófa, a sorok három részre oszthatók. Rímelése bokorrím (aa bb). Verselése ütemhangsúlyos.

ABA szerkezet jellemzi. Az első kettő és az utolsó két versszak a kérés, a könyörgés megfogalmazása, amelyet a rengeteg felszólító igealak bizonyít. A középső rész az alátámasztás, az érvelő rész, a kérdés alátámasztása. A vers felépítése egy érveléséhez hasonlít.

Az első két versszak (1-2. vsz.) a kérés megfogalmazása. Felszólító módú igelakokkal kezdődik, a kérés megfogalmazásával. A közvetlen forma megteremti a személyes kapcsolatot ember és Isten között. A kérés többször is megismétlődik, ezt bizonyítja a 6 felszólító módú igealak. A bűnös jelen a lírai én számára elviselhetetlen, valamiféle megváltásra, feloldozásra vár. A közbülső négy versszakban (3-6. vsz.) érvek sokasága található amellett, hogy a lírai én a megváltást, a bűnök aluli feloldozást megismeri. Pl. Jézus az egész emberiséget megváltotta; megbocsátó, irgalmas Isten; bűnbánatot Isten értékeli. Balassi nem kételkedik a bűnbocsánat elnyerésében. Az utolsó két versszak (7-8. vsz.) a kérés megismétlése. Szinte ugyanazon forma ismétlődik meg, az „adj” igével a hangulata is visszajön. De egy jelentésmozzanattal bővül: bűntelen élet vágya, de a nyugodtan meghalni motívum is ott van, a halála után időszakra is kiterjeszti a bűntelenség motívumát. A vers szimmetriája tipikusan reneszánsz vonás, de a műfaja, ami a himnuszéhoz, zsoltáréhoz hasonló inkább a középkorra jellemző.

Az ember földi állomásain elcsendesíti lelkét, Istenhez fordul, s ez még inkább így van, ha úgy érzi, hogy élete utolsó szakaszához érkezett.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 627213
Hónap: 7278
Nap: 256