Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalmi fogalmak

2008.07.26

Epika: a három műnem egyike. Formája lehet verses vagy prózai. Az epikai alkotások eseményeket mondanak el, történetet tárnak elénk, vagyis elbeszélések. Az epikai műveknek helyszínük, szereplőik és a cselekménynek ideje van. A cselekmény futhat egy vagy több szálon. Az epikus közlés lehet elbeszélés, dialógus vagy monológ. Az elbeszélő különböző hangnemeket (személyes, ironikus, tárgyilagos, humoros, groteszk) használhat. Műfajai: regény, mese, rege, monda, mítosz, legenda, eposz, novella, elbeszélés, napló, leíró regény.

Líra: a három műnem egyike. A költők az érzéseiket, a világról alkotott gondolataikat fogalmazzák meg többnyire képszerű formában. Fontos eleme a rím, ritmus, a zeneiség és a verses forma. Verselése lehet időmértékes vagy ütemhangsúlyos. A lírai énnek köszönhetően a legszemélyesebb műnem. Költői eszközök: szóképek (hasonlat, megszemélyesítés) és alakzatok (alliteráció, refrén) használata. Műfajai: dal, óda, himnusz, epigramma, elégia, arszpoetika, rapszódia, ekloga.

Dráma: a három műnem egyike, színpadra szánt alkotás. Középpontjában a konfliktus áll, drámai feszültség tapasztalható. Története csak a szereplők párbeszédéből derül ki. Hely, idő és cselekmény egysége. Felvonásokra tagolódik. Szereplői lehetnek drámai- (jó, rossz) és nem drámai jellemek. Műfajai: tragédia, komédia, tragikomédia, színmű, commedia del arte.

Anekdota: (görög ’kiadatlan’) eredetileg szóbeli műfaj; a konkrét hitelesség igényével fellépő, rövid, csattanós történet, mely többnyire egyes történelmi személyek vagy események mulatságos jellemzését nyújtja. A szó eredetileg szóbeli közlés útján terjedő, tartalma miatt nem kiadható művet jelentett, Justianus császár magánéletéről írt történetek címéül használták először. Rokon műfaja a konkrét hitelesség nélküli, elvont jellemtípusokat bemutató adoma.

Óda: a gondolati líra műfaja, emelkedett érzelmeket ünnepélyes formában kifejező lírai alkotás, formai és terjedelmi megszorítások nélkül. Címzettje lehet személy, tárgy, vagy megszemélyesített fogalom. Témája sokféle lehet: haza, művészet, szabadság, barátság. Három alfaja van. Pl.: Radnóti Miklós: Tétova óda.

Himnusz: az óda alfaja, valamilyen istenséghez vagy istenhez szóló költemény. Pl.: Kölcsey Ferenc: Himnusz

Epigramma: ókori görög eredetű, a gondolati líra műfaja, eredetileg sírfelirat volt. Az első epigrammát Szimonidész készítette: A thermopülai csata. Rövid, csattanós, rendszerint disztichonban írt költemény. Egetlen fontos gondolatot, általános érvényű tanítást, bölcsességet fejez ki. Két részből áll: gondolati előkészítő rész, amely tényt vagy megállapítást közöl és csattanószerű lezárás, amely következtetést tartalmaz. Pl.: Goethe: Velencei epigrammák.

Disztichon: két sorból áll. Az első sora hexameter, a második sora pentameter.

Hexameter: hat verslábból álló sor az ötödik versláb mindig daktilus (-ٮٮ) és a hatodik midig spondeus (--).

Pentameter: hat verslábból áll, a harmadik és a hatodik versláb csonka. Középen van egy sormetszet.

Elégia: a görögök eleinte minden hosszabb disztichonban írt költeményt tartalmától függetlenül elégiának neveztek. Három típusa volt: szerelmi- (Mimnermosz), bölcseleti- (Szolón) és buzdító elégia (Türtaiosz). Manapság fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő bánatos, lemondó hangvételű lírai költemény, amely belenyugvással zárul. Pl.: Petőfi Sándor: Szeptember végén.

Ekloga: antik műfaj; a líra műnemébe tartozik. Vergilius, római költő írt ún. bukolikákat, azaz pásztorkölteményeket, ezekből 10-et „kiadott” Eclogae (=szemelvény, gyűjtemény) néven. Az eclogae szóból egy jelentésátvitel következményeként lett a műfaj megnevezése. Klasszikus jellemzői a párbeszédes forma és az allegorikus szereplők. Idillikus hangulat és általában hexameteres sorok jellemzik. Témája általában a harmónia ember és természet és ember és ember között. Pl.: Radnóti 8 eklógája.

Eposz: hősköltemény, nagyepikai műfaj. Egy egész népet érintő nagyszabású történelmi eseményről szól, de a jelenhez. Hexameterben íródott, csodás elemeket tartalmaz. az ókori görög irodalomban született, a barokk korban újra felvirágzott.

Eposzi kellékek:

·        eposzi hős

·        állandó eposzi jelzők

·        in medias res: a dolgok közepébe vágva

·        expozíció (ab ovo: a tojástól, a kezdetektől)

·        invokáció: segélykérés a megírásához

·        proposicio: témamegjelölés

·        enumeracio: seregszemle

·        deus ex machina: isteni közbeavatkozás

·        peroratio: berekesztés

Pl.: Homérosz: Íliász, Odüsszea; Vergilius: Aeneis; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem; Wörösmaty Mihály: Zalán futása (1825 – a reformáció kezdete Mo.-n)

Novella: rövid terjedelmű prózai mű. Cselekménye egy szálon fut, kerüli a mellékszálakat, kevés szereplőt mozgat, lényegretörő, időben és térben szűk intervallumot fog át. Jellemfejlődés általában nincs. Két alapvető típusát különböztetjük meg, cselekményes, fordulatos maupassant-i, és a lélektanilag ábrázoló csehovi novellát. Pl.: Kosztolányi Dezső: Kulcs.

Tragédia: a dráma műnemébe tartozó műfaj. Esztétikai minőség a tragikum. Középpontjában egy konfliktus áll (két eszme, magatartásforma, világkép között). A pozitív értéket képviselő hős mindig elbukik, értékvesztés következik be. De az eszme, amit képviselt, az győzedelmeskedik, és legtöbbször megerősödve kerül ki a drámai harcból. Pl.: Szophoklész: Antigoné; Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet; Katona József: Bánk bán.

Komédia: drámai műfaj. Uralkodó esztétikai minősége a komikum. A komikum két fajtáját különböztetjük meg: jellemkomikum, helyzetkomikum. Szinte mindig ellentmondásra épül. Pl.: Moliere: Képzelt beteg, Fösvény, Tartüf.

Stílusirányzat: egy adott időben, egy művészeti ágban megjelenő stílusjegyek összessége.

Korstílus: olyan stílusirányzat, amely egyidejűleg több művészeti ágban is megjelenik.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 614707
Hónap: 6800
Nap: 176