Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög irodalom

2009.05.01

GÖRÖG LÍRA

Kr. e 7-6. századra tehető a kialakulása. A gyarmatosítások miatt megváltozott a görög világ és a vagyonszerzés miatt nőttek a társadalmi különbségek. Az arisztokrácia megszűnik, a poliszokban türandoszok uralkodnak. Egymás ellenségei lesznek és megrendülnek a régi ideálok. A múlt feledésbe merül, téma a jelen, előtérbe kerül a költő személye és az uralkodó mű nem a líra.

Szapphó: költőnő, legismertebb lírikusak egyike. Témája: szerelem: A címzettek nők voltak. Leszbosz szigetén született. Írt helyzetdalokat (Édesanyám! nem perdül a rokka…) és himnusz (Aphrodité).

Anakreón: az élet élvezésének költője. A témák egy része a szerelem és a másik a bor, a pillanat gyönyöre. Jellemző a személyes hang, ami Szapphóra is. Írt dalokat (Engem a szerelem…) és epigrammákat (Gyűlölöm)

„Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellet bort iszogatván

háborút emleget és lelket ölő viadalt.

S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

szép adományairól zengve szeretni tanít.”

Alkaiosz:

GÖRÖG DRÁMA

Kr. e. 5. század, Periklész kora. Ez a görög társadalom fénykora (gazdasági és szellemi).

Kr. e. 6. században perzsaiak hadjárata. Elsődleges feladat a védelem. Szalamiszi csata után megalakul a Déoszi szövetség. Változik a jellem. Szükség van olyan emberekre, akik magatartásformát mutatnak, képviselnek. Így válik a Kr. e. 5. századra vezető mű nemmé a dráma.

Dráma kialakulásának irodalmi folyamata

1.   Dionüszosz isten tiszteletére énekelt dalok (dithürambosz). Dionüszosz életéről szóltak. Eredetileg rögtönzött dalok, amiket kórus énekelt.

2.   Karvezető és a kar közötti párbeszéd alakul ki. A karvezető magyarázatokat és előzményeket mond. Ő az első színész.

3.   Több ember lép ki a kórusból. Köztük párbeszéd alakul ki (dialógus). Ahogy a színészek száma, úgy csökken a kórus szerepe.

4.   A dalok verselése nehezebbek és a dialógusok egyszerűbbé válnak.

5.   Kialakul a 2 alapmű: dráma és a komédia. Drámai versenyek: 3 tragédia és 1 szatíra. Szatír: Dionüszosz kísérői.


 

SZÍNHÁZ

A színház domboldalra épített félkör alakú épület. A nézőtér lépcsőzetesen felépített padsorokból áll. Akár 20-30 ezer ember befogadására is képes. Középen kör vagy félkör alakú tánctér található (orchestra), ide vonul be a kórus. Mögötte keskeny 2-3 ember mozogásához elegendő színpad van. A színpad mögött oszlopsor van és ezt követi egy épület. Az előadások kora reggel kezdődtek, nappali fényben játszottak. Volt belépődíj, de a szegényeknek megtérítették. Szabad véleménynyilvánítás. A színészek álarcot viseltek. A női szerepeket is férfiak játszották. Földig érő, hosszú, ujjas ruhát viseltek. A sarut (kotornosz) késöbb megmagasították, vastag talpat és sarkot csináltak neki. A kar mindig jelen volt.

THÉBAI MONDAKÖR

Laiosz, Théba királya feleségével Iokasztéval önmegtartóztató módon élt, mert azt a jóslatot kapták, hogy Laiosz fia meg fogja ölni apját és anyját veszi el feleségül. Egyszer azonban a király mégis megszegte önmegtartóztatási fogadalmát és fia született. A csecsemő bokáját átszúrta – innen a neve: Oidipusz: átszúrt bokájú – és kitette a Kitaron hegyére. A szolgának megesett rajta a szíve és elvitte a csecsemőt Korinthoszba Polübosz királyhoz, aki fiaként nevelte. Amikor Oidiposz is elment a jósdába, ugyanazt a jóslatot kapta, mint egykor apja, Laiosz. A jóslattól való félelmében nem ment vissza Korinthoszra – mivel még mindig Polüboszt tekintette apjának -, hanem Théba felé vette az irányt. Az úton idegenekkel találkozott, akikkel vitába keveredett és megölte őket. Az egyik közülük az apja volt. Mikor Thébába ért, a várost éppen egy szfinx tartotta rettegésben mindaddig, amíg valaki nem ad választ a találós kérdésére. Oidipusz ezt megtette, így elnyerte a királyné – saját anyja – kezét. A jóslat beteljesedett. Oidipusznak két fia született (Polüneikész és Eteoklész) és két lánya (Antigoné és Iszméné). Egyszer azonban dögvész pusztított a városban és addig nem ért véget, amíg fény nem derül Laiosz gyilkosára. Mikor kiderült az igazság Iokaszté öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakította magát. Lányával, Antigonéval Kolónoszba menekült és itt is halt meg. Oidipuszt két fia váltotta egymást Théba trónján. Eteoklész azonban elűzte a bátyját a városból, aki argoszi király segítségével támadást intézett Théba ellen. A háborút elvesztette Polüneikész testvérével együtt meghalt. Thébában ezután Kreón (Iokaszté testvére) lett a király.


DRÁMA

A dráma színpadra szánt alkotás, a cselekményt kizárólag a dialógusokból tudjuk meg. Középpontjában 2 konfliktus áll, két eszme között. Szereplők egy része drámai jellem, ő felvállalja a hitvallását és ezért képes meghalni. Általában a jó eszmét képviselő ember elbukik, de az eszme, amit képvisel tovább él. A tragédiában az eszmét képviselőnek szükséges a halála. A nézőbe végbe megy egy lelki megnyugvás (katarzis).

Drámai szerkezet:
- Alapszituáció
- Konfliktus kibontakozása (késleltetés)
- Drámai harc
- Végkifejlet

Dráma műfajai:
- Tragédia
- Komédia
- Tragikomédia
- Színmű
- Commedia del’ arte (olasz vásári színjáték)

Görög dráma: jellemző a hármas egység szabálya.

Görög dráma szerkezete:

1.   Prologosz: bevezető, 2 színész dialógusa, amiből kiderül az előzmény

2.   Parodosz: első kardal, kórus általános igazságokat tartalmazó éneke.

3.   Epeiszodium: összes többi párbeszéd

4.   Sztaszimon: az első kivételével az összes többi kardal

5.   Exodosz: befejezés

6.   Exodikon: utolsó kardal, amíg a kar kivonul.

Tragédia: drámai műfaj. Tragédiában mindig értékvesztés történik. A jó eszmét képviselő elbukik, de az eszme, amit képvisel tovább él. Tragédia fő esztétikai minősége a tragikum.


Szophoklész – Antigoné

Kr. e. 5. században keletkezett, egyike annak 7 teljes terjedelmű műnek, ami ránk maradt (120). Az értékvesztés miatt a műfaja tragédia. Címe témamegjelölő, mivel tartalmazza a főhős nevét. Pozitív eszmét képviselő neve jelenik meg, ezzel is befolyásolja az olvasó értékítéletét.

Cselekmény előzménye: (lásd Thébai mondakör)

Téma: Szophoklész egy erkölcsi problémát emel ki a thébai mondakörből, azaz a szokás, az erkölcs áll szemben a királyi hatalommal. a kérdés, hogy kettejük harca hova vezet.

Helyszín: Théba, királyi palota. Ami kint történik arról csak az őrtől vagy a hírnöktől értesülünk.

Idő: kevesebb, mint 1 nap. Cselekménye egy szálon fut. Antigonéban is érvényesül a hármas egység szabálya.

Antik ráma hagyományos szerkezete található meg, de ha a tartalmi szempontot nézzük más. Antigoné és Iszméné párbeszédéből kiderül az alaphelyzet, ami már tragédiát rejtet. Kreón megtiltja Polüneikész eltemetését, aki mégis ellentmond a királyi parancsnak meghal. Antigoné és Iszméné ebben a helyzetben másként dönt, Iszméné fél ellenszegülni a királyi utasításnak, míg Antigoné nem. A király megtudja, hogy Polüneikész eltemették (Konfliktus kibontakozása). Antigoné vállalja tettét. Kreón fia, Haimon kérleli apját, hogy ne ölje meg Antigonét, de hiába. A tetőpontban Thereisziász (jós) és a vének kara kérleli Kreónt, aki ekkor meginog, de Antigonéhoz már későn érkezik meg a hír. A végkifejletben Kreónnak hírnökök hozzák a hírt, hogy Haimon és Antigoné halott, végül felesége öngyilkosságáról is. Kreón összeroppan.

Két drámai jellem: Antigoné és Kreón két ellentétes törvényt képviselnek, de mégis vannak közös tulajdonságaik: kitartóak, makacsok, önfejűek és mindketten elhivatottan harcolnak az eszméjükért.

Antigoné: férfias, erős jellem; határozott; kitartó; makacsul dacol az emberi paranccsal; lelkiismerete és hite irányítja tetteit; női mivolta és gyengédsége háttérbe szorul.

Kreón: kegyetlen zsarnok; önfejű; gőgös; tekintélyelvű; a hatalomtól elvakult.

Haimon: őszinte; szókimondó; alázatos; bátor; képes a szerelméért harcolni, míg Antigoné nem; apjával is szembeszáll, de Kreón nem engedhet, mert akkor az apai tekintély megcsorbulna.

Iszméné könnyen befolyásolható; neki az élete sokkal fontosabb, mint az önfeláldozás; elvben egyetért Antigonéval, de elveiért nem vállalja fel a konfliktust, nem szegül szembe a hatalommal.

Antigoné tragikuma abban rejlik, hogy vállalja az eszméjét és senki nem meri vállalni a példáját.

Kar szerepe: Ismerteti az előzményeket, magyarázza a tetteket, közvetíti a szerző és a közönség véleményét. Elmondja a színfalak mögötti eseményeket.

Verselése: időmértékes. Párbeszéd jambikus, míg a kardalok jóval változatosabbak.


Antigoné tragikus hős, nagy értékek őrzője. Az érték egyetlen fiatal megismételhetetlen élet. A két érték, azaz erkölcsi tartalom, amit véd és képvisel csakhogy miközben ezt az értéket védi elveszti az elsőt. A világirodalom össze tragikus hősei közül ő az első. A dráma állás foglalásra kényszeríti a nézőt, az olvasót. Aki beleéli magát a történetbe az felteheti magának a kérdést, hogy ő mit tenne? Hogyan választana? A cselekvést választaná vagy passzív maradna?

A dráma arra tanít, hogy ne ragaszkodjunk az igaznak vagy jónak vélt elképzelésekhez, mindig legyen bátorságunk változtatni mégha ez önbecsülésünk feladásával is jár.

„Sok van, mi csodálatos,

De az embernél nincs semmi

csodálatosabb.”

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 621996
Hónap: 7173
Nap: 284