Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Barokk

2009.05.01

Barokk

A reneszánszt követő korszak, korstílus. (17. század vége, 18. század eleje)

A szó az olasz barokkó(=nyakatekert) szóból származik. Ez utal a túldíszítettségre. Társadalmi háttere az ellenreformáció (reformáció a katolikus egyház megújítására indított történelmi, politikai mozgalom, aminek hatására a katolikus egyház sok hívet elveszített). Az ellenreformáció a katolikus egyház válasza a reformációra és célja a hívek visszaszerzése. Ezt a mozgalmat a jezsuiták irányították. A barokk forrása az ellenreformáció.

Barokk költészet:

-       virtuóz rím technika

-       merész gondolattársításokon alapuló újszerű költői képek

-       patetikus stílus

-       körmondatok

-       rokon értelmű szavak

-       erős érzelmi töltetű kifejezések

Építészet: monumentalitás, túldíszítettség, lenyűgöző hatás. Anyaga: márvány, arany díszítéssel.

Szobrászat: mozgalmasság, aprólékos kidolgozás, reális – irreális elemek keveredése. Az érzelmek meglátszanak az arcokon.

Irodalom:

-       monumentalitás

-       fő mű nem: epika

-       fő műfaj: eposz

-       pátosz = fennkölt, ünnepélyes

-       tirádák = többszörösen összetett körmondatok

-       érzelmi túlfűtöttség, váratlan ellentétek, reális - irreális elemek

A világirodalmi barokk képviselői:

-       Tasso – Megszabadított Jeruzsálem

-       Milton – Elveszett Paradicsom

-       Lope de Vega – Kertész kutyája

-       Cervantes – Don Quijote

A magyar barokk képviselői:

-       Pázmány Péter

-       Zrínyi Miklós

PÁZMÁNY PÉTER

16. század vége 17. század eleje. Egyetemalapító Nagyszombaton, majd az iskola később Pestre költözik (ELTE). Eredetileg Pázmány nevét viselte. A magyar irodalom legnagyobb rétora. Prédikációi, szónoklatai a leghíresebbek. Zrínyi nevelője volt.

ZRINYI MIKLÓS

Zrínyi Miklós költő, politikus és hadvezér, akinek egész életét a török elleni harc határozta meg. Jelmondata: „Sors bona nihil aliud” = Jó sors, semmi más. Zrínyi családnak Magyarországon és Horvátországban is voltak birtokaik, ezek nagyrész határvonalakon voltak. ezért érintette őket a végvárak védelme. Legnagyobb érdeme, hogy felismerte, hogy a török meggyengült, már nem az, ami a nagy Szulejmán idejében volt. Zrínyi úgy látta, hogy a török már legyőzhető.

Tábori kis tracta (1651): hadsereg szervezési alapelvek.

Vitéz hadnagy (1653): milyen a jó hadvezér.

Mátyás király életéről szóló elmélkedések (1657): független nemzeti király eszméjét mutatja be.

Az török áfium ellen való orvosság (1661): Európai viszonylatban vizsgálja Magyarországot.

Az Adriai tengernek szirénája (1651). Tartalmazza Zrínyi verseit és a Szigeti veszedelem című eposzt.

SZIGETI VESZEDELEM

1640-es évek, Zrínyi folyamatos küzdelme a törökkel, felmérte, hogy a Habsburgoktól segítséget nem remélhet. A magyar fő- és köznemeseket kellett megszólítania. Ez a cél vezérelte az eposz megírásakor. Keletkezése 1645-46 tele, de csak 1648-ban fejezte be.

Cím: Szigeti veszedelem. Szigetvár ->témamegjelölő. Veszedelem -> metafora -> török veszély, pusztulás.

Téma: költő Zrínyi dédapjának 1566-os várvédelme. Történelmi tényeken alapszik, de mégis az irodalmi hatás a legfontosabb.

Műfaj: barokk eposz. Eposz, mert a múltból veszi a példáját, de a jelenhez szól. Hőse egy valós személy, aki egy olyat tettet visz vége, ami nép életét befolyásolja. Eposzi kellékek megtalálhatóak.

Propozíció (témamegjelölés): első két versszak, török veszély.

Invokáció (segélykérés): Szűz Máriához szól és utal a keresztény hit fontosságára.

Enumeráció (seregszemle): szembeállítja a török sereget a kis magyarral. Nyilvánvalóvá válik az erőegyenlőtlenség így az olvasó önkénytelenül is a magyarok mellé áll.

Ab ovo (a kezdetektől való indítás): Első ének 7-21 strófájában Zrínyi történelem felfogása jelenik meg, aminek lényege, hogy a magyarság kiválasztott nép volt, mindent megkapott Istentől, de bűnös nép lett és Isten a törököt büntetésül küldte a magyarságra.

Deus ex machina (Isteni közbeavatkozás): a mű elején és végén van szerepe.

Eposzi hős, aki a közösség életét befolyásoló tettet visz végbe.

Barokk eposz, mert:

-       monumentalitás, 15 ének, összesen 1566 strófa

-       patetikus, ünnepélyes hang, a hősies magatartás magasztalása

-       a keresztény hit fontossága az egész eposzt átszövi. Sőt maga Zrínyi testesíti meg a barokk eszményképet, nemcsak a török és magyar katonánk állnak egymással szemben, hanem a hitetlenek a hittel szemben, azaz Zrínyi nemcsak a hazát védi, hanem a hitét is.

-       keverednek benne a valós és misztikus elemek

-       célja a meggyőzés

-       a költő Zrínyi dédapja önfeláldozását Jézuséhoz hasonlítja, párhuzam.

Az eposz cselekménye 1566. augusztus 5-től szeptember 8-áig tart. Lineáris a szerkezete. Helyszín Szigetvár és környéke. Zrínyi forrásai az antik eposzok voltak.

Eposz szerkezete: fokozás elve jellemező. Ez eposz expozíciója tartalmazza a szereplők és helyszínek bemutatását. A bonyodalom, már az eposz kezdete előtt megtörténik, azaz török Magyarországot akarja és Szigetvár következik. Cselekmény kibontakozása: kisebb összecsapások illetve a szereplők jellemét bemutató epizódok. Tetőpont: Zrínyinek és katonáinak kirohanása a várból. A megoldás a várvédők hősi halála.

Zrínyi: Krisztus katonájaként tűnik fel, mély vallálásosság jellemzi. Tisztában van történelmi felelősségével, azzal, ha Szigetvár elvész az egész keresztény Európa elveszik. Zrínyi tudatosan vállalja a mártírságot, ami a bűnöktől való feldolgozást is jelenti számára. A véletlen okozza Zrínyinek és katonáinak halálát. Pusztulások tehát sors és törvényszerű.

Szulimán: 46 éven át volt a török birodalom uralkodója, valós történelmi személy. Szulimán méltó ellenfele Zrínyinek. Kiderül: okos, erős és mértéktartó az elején, de Zrínyivel ellentétben Szulimán jelleme változik az eposz során.

Az egész eposz verselése ütemhangsúlyos.

Zrínyi műve azáltal lesz hős költeménnyé, hogy egy nemzet, egy közösség sorsát, jövőjét befolyásoló eseményt választ témájául. Zrínyi dédapja hőstettét, azzal emeli eposzi magaslatra, hogy európai összefüggésekben láttatja. Saját korának szánta a művét, fel akarta hívni kortársai figyelmét arra, hogy erénnyel, erkölccsel, összefogással megmenthető az ország, a török kiűzhető.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 627212
Hónap: 7278
Nap: 256