Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Babits Mihály gondolati lírája

2011.07.09

Babits Mihály a XX. század első felének irodalmi vezére. Lírájára jellemző a gondolati, filozófiai, töprengő elmélkedés.

1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott szerzett. Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták. 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első kötete (Levelek Iris koszorújából). 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is).

1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante-fordítást. Első korszakára az antik görög irodalom formáinak imitálása jellemző. Második korszakára – 1912 utáni verseire – a keresztény irodalom műfajainak, a zsoltárnak imitálása jellemző.

A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, az ellenforradalom után megfosztják ettől az állásától is. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozta, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén keresztül érintkezik a külvilággal. Az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasizmussal. 1934-ben jelent meg Az európai irodalom története. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941 augusztus 4-én halt meg.

Életművét 3 korszakra oszthatjuk:

Az első korszakában „Fiatal Babits” (1908-1914) filozófiai versek a meghatározóak, fontos a zeneiség a versekben.

A második korszakában (1915-1937) Babits politikai mondanivalója, háborúellenes gondolatai tükröződnek.

A harmadik korszak (1934-1941). 1937 gégerákot diagnosztizálnak nála. Verseinek középpontjában a halál, a halálra való felkészülés áll.

 

Esti kérdés

A fiatal korszakát ezzel zárja, de ezzel határozza meg filozófiai témájú verseit is. Az egész magyar filozófiai költészet kiemelkedő darabja.

 

A cím a beszédhelyzetét és az egyetlen mondatból álló vers modalitását jelöli. Az este (elfedő, eltakaró) egyben a vers jelentésgazdag alapmetaforája is (napszak, elmúlás, sötétség, késő stb.)

 

A vers egyetlen filozófiai kérdés, de variánsainak szövegszerű kimondását a vers beszédfolyama késlelteti. Az emberiség legfontosabb kérdése: „Miért vagyunk a világon, miért élünk, ha egyszer úgyis meghalunk?” Babits Bergson filozófiájából indul ki, aki az idő kérdésein gondolkodott. Számára 2 féle idő létezett:

Objektív                                                                           Szubjektív

- a valóságban eltelő és mérhető idő                                              - sokkal hosszabb mint az objektív

                                                                                              - amit mi átélünk, az emlékek

                                                                                              - a boldogság forrása

Babits elmerül a szubjektív időben.

 

3 szerkezeti egység van, 3 kulcsszó köré építi fel a verset. A vers alappillérei: midőn, olykor, ott határozószók .A vers 53 rövid sorból, de egyetlen mondatból áll.

 


1-12sor: a midőn időhatározózóval induló első szerkezeti egység. Egy tavaszi-nyári est impresszionista leírása. Nyugodtság hangulata, kellemes pozitív érzelmek, biztonság. Kereszt (1-6) és Páros rímeket (7-12) váltogat. Egy metafora kibontása, idilli hangulat: az est bársonytakarója betakarja lassan a földet, hogy szépségét megőrzi

 

13-34.sor: a távolító képek az ember életvilágának részleteit villantják fel gyors egymásutánban, a költő személyes sorsa jelenik meg. A bergsoni önkéntelen emlékezet alapján különböző emlékképeket kapcsol egymáshoz a szobájából kiindulva egészen Velencéig. Saját gyermekkori emlékei kerülnek előtérbe. A 28. sor nézőpontot vált, közelképet mutat, innen pedig befelé fordul: időben tágul.

 

35-53.sor: a jövőben járunk. Költői kérdések sokasága. 10 kérdést fogalmaz meg.

§    38. sor: a grammatikai főmondat: „mégis csak arra fogsz gondolni gyáván”, és itt hangzik el a kérdés – az idáig késleltetett voltaképpeni közlés-illetve a lét értelmét kereső alapkérdés első variánsa: „ez a sok szépség mind mire való?” (39. sor). Ezt további kérdések sora követi: mire való a halállal záródó élet, minek a lét, ha megsemmisül, és miért támad fel újra.

§    Utolsó két sor: születés és halál, lét és nemlét szükségszerű egységének tudatában is a legyőzhetetlen életakarat okára, céljára kérdez rá - fűszál példázat.

ð Madách szerint: az ember életének lényege, hogy küzdjön, boldogságot keresse. Babits nem ad választ kérdéseire, filozofikus költészetében lényegesen fontosabb a kérdés, mint a válasz. Azt akarja, hogy az olvasó gondolkodjon el.

 

Az emlékképek gazdagsága gyönyörködés az életben. Babits verse is az önkéntelen emlékezet szálán csapong. Különböző életszakaszokból való jelenségeket kapcsol egymáshoz, ezzel érzékelteti a lét egyetemes sodrát. A vers beszédfolyamában a teljes múlt idéződik meg, nemcsak a saját életidő, hanem a mögötte húzódó közös idő is.

 

A versen végig érződik a tudatos szerkesztés, az alaposság, a rímek szerkesztettsége: 10 és 11 szótagból álló jambikus sorok, a versszöveget nem tagolják szakaszok, rímképlete vegyes.

·     a legelső rím különböző jelentésű, szófajú, de azonos alakú szavakból áll

·     hím-, és nőrímek (mély és magas hangúak)

·     belső és rejtett rímek

·     a rímképlet szerkesztettsége: első 6 sor páros rímek, következő 4 keresztrímek váltogatása a 34. sorig

·     a vers logikai fordulópontján megváltozik a rímrendszer (abbaccadda)

·     egy középrímmel kiemelt rímtelen sor közbeiktatása

·     ölelkező rímek követik (abbaccadda)

 

A lét-nemlét közti feszültségre irányítja a figyelmet, de ott lappang a felismerés, hogy az igazán szép és emberi létezés nem képzelhető el a keletkezés és elmúlás nélkül


Esti kérdés

Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatosan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem sérti a szivárványos zománcot
és ugy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országuton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván,
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis csak arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fű, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?

 


 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 614707
Hónap: 6800
Nap: 176