Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Antik eposzok

2009.05.01

ISTENEK SZÜLETÉSE A GÖRÖG EPIKÁBAN

A világ keletkezéséről, és az istenek születéséről először Hészionos Theogónia könyvében olvashatunk i.e. 7. században.

Először volt a Khaosz a tátongó űr, majd őt követte Gaia a föld és Erósz a szerelem, az első működő erő a világban. Gaia létrehozta Uranoszt, az égboltot, a férfi párját. Gaia és Uranosz gyerekei titánok és titaniszok. Ezek az istenek még durva óriások, szörnyalakok, az emberek félelmét testesítették meg az érthetetlen természeti erőkkel szemben. Maga Uranosz is elborzadt gyerekeitől, a küklopszokat és a 100 karú óriásokat a Tartaroszba veti. Gaia fellázad és megkéri a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. Kronosz a legfiatalabb titán megdönti apja hatalmát és ő lesz a főisten. Felesége Reia. Kronosz fél apja sorsától és gyermekeit lenyeli. Legfiatalabb gyermeke, Zeusz helyett Reia egy bepólyált követ nyújtott át, amit Kronosz gyanútlanul lenyelt. Zeusz Kréta szigetén nevelkedett, amikor felnőtt mérget adott Kronosznak, aki sorra visszaöklendezte a gyerekeket. Zeusz nagy harcok árán megdönti Kronosz hatalmát. Ő lesz az istenek királya, a rend és harmóniája megteremtője.

A görög istenek legfontosabb jellemzője, hogy antropomorfak, vagyis ember formájúak. Nem tökéletesek, igaz, hogy szépek és emberfeletti erővel vannak felruházva, de kegyetlenek, féltékenyek és irigyek is, mint az emberek. Minden dolog mértéke az ember, ez a görögök emberszeretetét példázza. Például képzőművészeti alkotások, emberi szépség bemutatása, a test tökéletes kidolgozása.

Annyira szerették az életet, hogy a legnagyobb boldogság fiatalon, az élet csúcsán meghalni.

Zeusz

főisten. Égbolt, vihar, villám istene. Zeuszt sokszor villámmal ábrázolták. Azt a helyet, ahová a villám csapott szent helyként tisztelték. A vele kapcsolatos mitológiai történetek általában szerelmi csábítások.

Héra

főisten felesége. A házasság szentségének védelmezője. Kegyetlenül megbünteti Zeusz szerelmeit illetve gyermekeit.

Pallasz Athéné

tudomány, kézművesség. Zeusz legkedvesebb gyermeke, Zeusz fejéből pattant ki teljes harci fegyverzetben. Ész, tudás, mesterség, bölcsesség, harc, küzdelem istene.

Appolón

művészet, lant, jóslás istene.

Artemisz

vadászat istennője. Megvetette a férfiakat. Követő nőitől is elvárta a szüzességet. Aki vétett ez ellen szigorúan megbüntette.

Héphaisztosz

sánta kovács isten. Héra maga szülte, de amikor látta, hogy milyen csúnya ledobta az Olümposzról. A sántasággal valós szokást igazol a mítosz, miszerint a kovácsokat megcsonkították nehogy az ellenségnek átadja a tudást.

Aphrodité

szerelem istennője

Árész

háború istene

Poszeidón

tengerek istene

Hadész

alvilág istene

Dionüszosz

bor, mámor istene

Hermész

istenek hírnöke, tolvajok védőszentje

Hébe

örök ifjúság istene

Hesztia

házi tűzhely istene

AZ EMBER SZÜLETÉSE

Az ember teremtésérő több, egymásnak ellentmondó mítosz született. Forrás: Hésziodosz: Munkák és napok.

I.      Az emberek az istenekkel egy nemzetiségből fakadtak. Első nemzedék az aranykorban élt Kronosz uralkodása idején. Földön nem voltak gondok, öregség, betegség, az emberek és állatok békességben éltek. A második nemzedék az ezüstkor. Silány nemzedék, erőszakosak és nem tisztelik az isteneket. Rézkor: kegyetlen emberek, erőszakosak és a háborúban egymás kezétől esnek el. Héroszok kora (hősök, félistenek) az előzőeknél igazságosabb nemzedék. Akhilleusz, Odüsszeusz. Vaskor (jelen): nyomorult emberek, éjjel-nappal gondok emésztik őket. Végső kipusztulás előtt a gonoszság felerősödik. Szülők és gyerekeik egymás ellenségei lesznek. Ezután újra eljön majd az aranykor.

II.   Gigászok véréből születtek. Gaia gyermekei, azért szülte őket, hogy álljanak bosszút a Tartaroszba küldött titánokért. A durva és erőszakos embereket Zeusz özönvízzel pusztította el. 2 ember élte túl: Denhalion és Prüha

III.              Prométheusz-mítosz. Az embert a legbölcsebb titán Prométheusz gyúrta sárból Athéné segítségével. Első emberek gyámoltalanok, a kihalás veszélye fenyegeti őket. Prométheusz lelopja nekik a tüzet, ami eddig csak az isteneké volt. Így Prométheuszt azzal büntetik, hogy keselyű tépkedi a máján, az embereké pedig Pandóra szelencéje.

MÍTOSZ: istenekről vagy emberfeletti képességekkel rendelkező többnyire isteni származású hősökről szóló történet.

MITOLÓGIA: a mítoszok összessége és a mítoszokkal foglalkozó tudományág.

EPOSZ: az epika mű nemébe tartozik. Hosszú terjedelmű, sok szereplője van és változatos a helyszín. Főhőse olyan tettet visz vége amellyel egy közösséget vagy nemzetet szolgál. A hős élete az utókor példája. Témájukat a múltból veszik, de a jelenhez szólnak. Jellemzőek az eposzi kellékek:

1.  

exposicio: bevezetés

 
in medias res: dolgok közepébe vágva

1.   ab ovo: kezdetektől (almától)

2.   propozíció: témamegjelölés

3.   invocatio: segélykérés a múzsától (Kalliopé)

4.   enumeratio: seregszemle: 2 szemben álló csapat

5.   deus ex machina: isteni közbeavatkozás

6.   peroráció: utóhang, berekesztés


 

A GÖRÖG EPIKA

Az európai irodalom kezdte i.e. 8. századra tehető, Homérosz Iliász és Odüsszeia műveire.

Műfaji előzménye a genealógiai énekek, az arisztokrata családok őseiről szóló történetek. Eposzok nyelve több dialektust magába olvasztó hétköznapi életben nem használt műnyelv.

Homérosz valószínűleg egy vak énekes volt. Már az ókorban 7 görög város küzdött azért, hogy a szülöttének mondhassa. Nem tudjuk pontosan a nevét, mivel a Homérosz dalnokot, költőt jelent. Lényegi különbségek vannak a két eposz között. A név azonosságának oka, hogy Homérosz neve már az ókorban fogalommá vált, a költőt jelentette. A tudomány mai állása szerint kb. 100 évnek kellett eltelnie. A legnagyobb kérdés, hogy mindkét eposzt Homérosz írta-e. A kérdésre a válasz nem, bizonyítékok:

-  Iliász az arisztokrácia korát, az Odüsszeia pedig már a poliszok korát mutatja be

-  Odüsszeia írója ismerte az Iliászt és példaként tekintett rá

-  Más a két eposz embereszménye (Achilleusz és Odüsszeusz)

-  Más a két eposz világnézete

-  Iliász nyelvezete archaikusabb, míg az Odüsszeáé újszerűbb. Viszont mindkét eposza trójai mondakőrből veszi a témát és azonos a verselése: hexameter (műnyelv, 6 versláb, az ötödik dactilus, a hatodik spondeusz, verselése: időmértékes)

TRÓJAI MONDAKŐR

Zeusz hattyúalakot magára öltve elcsábítja Tündareosz király feleségét. Léda két hattyútojást szül. Az egyikből Heléné és Klütaimnésztra, a másikból Kasztór és Polüdeukész kel ki. A csodálatos szépségű Heléné Zeusz lánya volt, Klütaimnésztra pedig Tündareoszé. Két nővért egy testvérpár veszi feleségül. Helénét Menelaosz spártai király, Klütimnésztrát Agamemnón mükénéi király.

Prométheusz megjósolja Thetisznek, hogy bárkinek is lesz a felesége, gyermeke dicsőbb lesz apjánál. Zeusz, aki éppen feleségül akarja venni az istennőt, a jóslat hallatán megváltoztatja szándékát, és Thetiszt a mürmidón királynak, Péleusznak adja feleségül. A lakodalomra az istenek is meghívást kapnak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét, aki bosszúból egy almát dob a vendégek közé “a legszebbnek“ felirattal. Az ajándékon három istennő: Héra,Pallasz Athéné és Aphrodité veszekednek .A vita eldöntését Zeusz a trójai királyfira,Pariszra bízza. Aphrodité azonban megkörnyékezi Pariszt, és megígéri, övé lesz a világ legszebb asszonya, Heléné, ha neki ítéli oda az almát. Parisz így is tesz. Jutalma nem marad el, sikerül megszöktetnie Helénét. A görögök, az asszonyrablást megbosszulandó, Tróját ostrom alá veszik. Mellettük a két sértett istennő, Héra és Pallasz Athéné is.


 

HOMÉROSZ – ILIÁSZ

Az eposz címe: Iliász, vagyis Trója görög neve (Trójáról szóló ének). A Homéroszi eposzok közül a korábbi, kb. 500 évvel a Trójai háború után keletkezett (i.e. 13. század). Műfaja eposz.

Trójai mondakőrből egyetlen történetet emel ki, Ahilleus vészes haragját és annak következményeit. Időben a Trójai háború utolsó évének utolsó 51-52 napját mutatja be.

Homérosz az eposzírás múzsájához, Kalliopéhoz intézett pár szavas fohász, segélykérés (invokáció) után tömören megjelöli költeményének tárgyát (porpozíció: témamegjelölés). A hétsornyi bevezetés (expozíció) már összekapcsolja az emberi és az isteni világot (Akhilleusz, Zeusz).

Cselekmény: Trója ostromának tízedik évében Apollón dögvészt bocsát a görög seregre. Akhilleusz a vezérek gyűlésén erélyesen követeli, hogy Agamemnón, a fővezér adja vissza a papnak rabul ejtett leányát, s fogadja el érte a gazdag váltságdíjat. Agamemnón azonban dühvel támad Akhilleuszra, és cserébe az ő zsákmányát, szeretett és szerelmes rabnőjét, Briszéiszt erőszakkal elveszi tőle. A megalázott és vérig sértett hős haragjában megtagadja a részvételt a további harcban mindaddig, míg megfelelő elégtételt nem kap. Kérésére anyja, Thetisz istennő kieszközli Zeusztól, hogy a görögöket vereségek érjék, hadd lássa a fővezér, mire megy Akhilleusz nélkül. Ezzel párhuzamosan Menelaosz és Parisz Helénéért harcol. Aphrodité ködbe burkolja Pariszt így megmenti az életét és a görögök győznek. Agamemnon kérleli Akhilleuszt, hogy jöjjön vissza. Patroklosz is kérleli, de még mindig nem enged, ám a fegyverzetét odaadja neki. Hektor megöli Patrokloszt, mivel azt hitte, hogy ő Akhilleusz. Ezután Akhilleusz haragra gerjed és új pajzsot csináltat Héphaisztosszal, majd Akhilleusz megöli Hektort és meggyalázza a holttestet, de mégis megenyhül és kiadja a holttestet Priamosznak, Hektor apjának.

Akhilleusz: félisten. Anyja Thetisz, apja Péleusz. Az örök élet vizébe mártotta a sarkánál fogva, így csak ott sebezhető. Ő testesíti meg az Iliász embereszményét. Akhilleusz Thetisztől tudja, hogy két életlehetősége van. Az első lehetősége, hogy rövid, de dicsőséges élete és hősi halállal megszerzett hírneve legyen. A második, hogy hosszú dicstelen sorsa legyen. Akhilleusz tudatosan választja az elsőt, hiszen ő a Homérosz kori nemesi ideál megtestesítője. Tulajdonságok: fejlődő jellem, hősies, hírnévre akar szert tenni, tudatos, harcos, erős, vakmerő, példakép, makacs, isteni származás, hirtelen harag, sértődékeny, sebezhető, emberséges. Fejlődő jellem, mivel belátja hibáját (Hektor holtestét kiadja). Az ember győzedelmeskedik benne.

Iliász szerkezete: egyenes vonalú, kronologikus rendben mondja el a történeteket, de van néhány anakronizmus, azaz időszerűtlenség, olyan események, amelyek biztosan korábban történtek. Pl.: Paris és Menelaosz párviadala, Heléné bemutatja Priamosznak a görög harcosoknak. 24 énekből.

Istenek szerepe: Az eposzban végső soron mindent az istenek csinálnak. A csaták a párviadalok kimenetelét ők döntik el. Az emberek az istenek játékszerévé váltak. Ugyanakkor mindkét embercsoportot ugyanúgy mutatja be, jelezvén, hogy az emberi élet csak egyszeri lehetőség, amit a háborúban el lehet veszíteni.


Szereplők rendszere:

-   Görögök:

-  emberek: Akhilleusz, Patroklosz, Menelaosz, Agamemnon, Odüsszeusz, Diomédész

-  istenek: Pallasz Athéné, Héra, Thetisz, Héphaisztosz, Posszeidon

-   Trójaiak:

-  emberek: Polüdorosz, Parisz, Hektor, Priamosz, Andromakhé

-  istenek: Aphrodité, Apollón, Hermész, Aineas

Akhilleusz pajzsa: Az Iliász leghíresebb része Akhilleusz pajzsának bemutatása (XVII. ének). A pajzson megelevenedik az ideális világ. Akhilleusz pajzs nem takarja el teljesen a teste, hanem kör alakú.

1.   A pajzs közepe, a legbelső kör a világmindenséget ábrázolja: a Földet, az eget meg a tengert, a Napot, a Holdat és a csillagokat. (483-489)

2.   Az első körgyűrű a városi életet mutatja be kétszer két jelentben:
- békében (490-508): lakodalmi menet és törvényszéki tárgyalás
- háborúban ( 509-540): az ostromlottak kivonulnak a portyázni

3.   A második gyűrű a tavaszi, nyári és őszi paraszti munkát: a szántást, az aratást és a szüretet tárja elénk (541-572)

4.   A harmadik körgyűrű a pásztoréletből választ három jelenetet: az oroszlánok támadása a csordára, a völgyben legelésző juhnyájat és a szép eladó lányok táncát a viruló ifjakkal (573-606)

5.   A pajzs peremén a földkorongot körülölelő Ókeanosz, óceán látható. (6707-608)


HOMÉROSZ – ODÜSSZEIA

A hős viszontagságairól és hazatéréséről szól. Kr. e. 8. század végén keletkezett, később, mint az Iliász, de a szerző jól ismeri a korábbi eposzt. Példa az eposzi kellékek átvétele, több sort, mondatot átvesz.

A cím egyetlen név, ami már a főhősre utal és jelzi a szemléletváltozást, azaz az ember a legfontosabb. A költemény jelenideje 40 nap, méghozzá Trója ostroma után 10 évvel, a hős hazatérését elhatározó istengyűléstől az ithakai békekötésig, de ez a kalandok elmesélésével jóval nagyobb intervallumot fog át. Ithaka és a szigetek a helyszín, ami nagyon sok a kalandok elmesélése miatt.

Odüsszeus: ő maga alakítja sorsát, van isteni beavatkozás, de mégis az istenek szerepe sokkal kisebb. A hőst egyrészt a véletlen másrészt a kíváncsisága és a tudásvágy sodorja a különböző kalandokba. Higgadtan és okosan tud mérlegelni. Emberi, azaz nem tökéletes. Fő erénye nem az izmaiban van, hanem az eszében. Leleményes, találékony, bátor, bölcs, megfontolt és gyarló. Ő az új embereszmény megtestesítője. Az Iliász hősei megtudnak halni, míg az Odüsszeiában főhős életben marad.

Istenek szerepe: korlátozott. Az Odüsszeia hőse a felnőtt ember, aki le tudja győzni magát és meg tudja fékezni szenvedélyeit.

XIII.-XXIV. ének

 

IX.-XII. ének

 

I.-IV. ének

 

V.-VIII. ének

 

12 ének: hazatérés

 

12 ének: előzmények

 
Szerkezet: 24 énekből áll, de a cselekményszál így alakul:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1-4. ének: Ithaka, Pénelopé hűségesen várja Odüsszeuszt, de közben kérők ostromolják. Télemakhosz felnő, és isteni sugallatra kezdi keresni az apját, míg a kérők Télemakhosz megölését tervezik.

5-8. ének: Ogügié szigetén édes fogságban van Odüsszeus. Hermész érkezik azzal az üzenettel, hogy engedje el Odüsszeuszt. Posszeidon nem engedi hazatérni és a vihar phaiákok szigetétére sodorja (Nauszikaá) és elmeséli a kalandjait.

9-12. ének: múlt. 10 kaland elmesélése. Kikónok szigete (mohóság)      Lótuszevők szigete (elvesztik akaratukat)        Küklopszok szigete      Aiolosz isten (szelek)       emberevő óriások       Kirké istennő (disznó)       Alvilág (Agamemnon)       Szirének szigete                       Tengerszoros       Héliosz napisten.

13-24. ének: Phaikok szigete után Ithaka partjainál Pallasz Athéné koldussá változtatja. Télemakhosz, a kutyája(Argosz) és a dajkája felismeri. Íjverseny (12 fejsze). Odüsszeusz megöli a kérőket és feleségével újra egymásra talál.

Verselése: időmértékes, hexameter. (10110)


Összehasonlítás

 

Szempont

Iliász

Odüsszeia

 

Idő

52 nap

40 nap + 1 évtized

 

Történet

valós, történelmi alapú

mese szerű

 

Cselekményszál

egy

kettő, majd összekapcsolódik

 

Körülmény

háború

háború után, békeidőben

 

Harc

két nép, 2 ellentétes erő, a harc tétje Trója városa

harc az életért, az emberi gyarlóság, butaság ellen. A harc jóval elvontabb.

 

Cél

dicső halál

életben maradás

 

 

Szemben álló felek egyenrangúak, azaz Akhilleusz hozzá hasonló erőkkel száll szemben

Odüsszeusznak alattomos erőkkel kell harcolnia.

 

Istenek szerepe

Iliászban nagy és a bűnöst is segítik

az istenek szerepe kisebb ugyanakkor csak a jót segítik.

 

Költői eszközök

sok a hasonlat

kevesebb a hasonlat, a költői jelzők vannak többségben

 

Tájbemutatás

alig

nagy szerep, sok festői tájleírás

 

Szereplők

szinte csak királyok

több egyszerű ember, kondás, dajka

 

Főszereplő

félisten

ember

 

Célja

bosszúállás

túlélés, hazatérés

 

 

magányos hős, magáért harcol

társaival/ért küzd

Érték

hírnév

élet, család

Mindkettő győz

erős, isteni származás

ész, leleményesség

1-1 embereszmény

erő, bátorság

ész, ravasszág

Hasonlóságok

-  Trójai mondakör

-  verselés, hexameter

-  műfaj: eposz, eposzi kellékek

-  Odüsszeusz személye és jelenléte

Tartalmi hasonlóság

-  népgyűlés

-  nők bemutatása

-  bosszúállás

-  engesztelődés

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 627211
Hónap: 7278
Nap: 255