Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A római költészet

2009.05.01

A római irodalom nyelve latin. Késéssel indulnak meg a latinok a fejlődés során. Ez a megkésés kényszeríttette Rómát, hogy gyorsabban járja meg az állam és birodalom szervezés útját (technikai, hadászat, politika, kultúra). Kr. e. 3. században Itáliai-félsziget népei egyesültek. A rabszolga hiány miatt hódításokba kezdtek (Karthágó, Hellász, Kis-Ázsia), így a római és a görög kultúra összefonódott. Epigon = utánzás. Kr. e. 2. századtól egyre nagyobb teret nyert a görög kultúra (görögösödés). A rómaiak az irodalomban és a képzőművészetben is a görögek vették mintául. A római költők a nagy görög klasszikusoktól nyerték az ihletet, de ami tőlük kaptak azt magasabb szintem teremtették újjá. A latin nyelv a birodalom jelentős részében hivatalossá vált.

A római irodalomban a líra és az epika áll a középpontban és a dráma műfaja háttérbe szorul. Igény lenne a hősökre, de Kr. e. 1. században felnő egy olyan generáció, ami tüntetőleg a gondolataikra figyel és a legmegfelelőbb erre líra. Szapphó, Anakreón, Alkaiosz példakép Catullus, Horatius és Vergilius számára.

Catullus: Kr. e. 1. század. 33 évet élt. Költői témái a magánélet ezernyi apró eseménye, dühös indulatok, könnyű kalandok, szerelmek. Az érzelmet előtérbe helyezi a házasságnál (modern felfogás). Leghíresebb epigrammája: Gyűlölök és szeretek

„Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, miért teszem én ezt.

Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.”

Vergilius: életét meghatározza egy politikai csatározás (Kr. e. 70-19) Augustus kora, aki egy katonai diktatúrát valósított meg. Vergilius Mantuában született és ezt a várost is érintette Augustus földfoglalása. Vergiliust ez nagyon elkeserítette és pásztorkölteményeket (bukolikákat) írt.

Ecloga: szemelvény, gyűjtemény (10 bukolika). Az eclo szóból származik, aminek jelentése pásztorköltemény, harmónia ember és a természet között. Radnóti is írt eclogákat, de a 8-ból csak 7 van meg. Vergilius legismertebb eclogái a 9-es és a 4-es, amik párbeszédes formájúak.

VERGILIUS – AENEIS

aeneis című eposza a Homéroszi eposzokkal egyenértékű. Augustus császár dicsérete köré épül. Aeniászt tekinti ősatyának. Venus istennő fia, apja földi származású. Latin nyelvű eposz. Gyakorlatilag a trójai hámorú végétől kezdődik és a római mitológián alapszik. 12 könyvből áll és két részre osztható. Az első rész az első hat könyv, ami Odüsszeiát idézi, a második hat könyv pedig az Iliászt. Ez első részben van a bolyongás és a kalandok, a második részben a honfoglalás és a honalapítás.

1-6. könyv: 7 év történetét meséli el a trójai háború végétől. Az ostrom után Aineas Itáliába indul. Az úton viharba keveredik. Karthágó királynője Dido szívesen fogadja és beleszeret a főhősbe és Aineas elmeséli neki a kalandjait. Itt elmeséli Trója ostromát, Trója elhagyását, felesége halálát, stb. Szerelmük beteljesül, de a férfinak tovább kell mennie, mert küldetése van. Miután szerelme útnak indul Dido öngyilkos lesz. Aineas jár az alvilágban, ahol apja megmutatja Róma jövőjét.

7-12. könyv: Megérkeznek Róma falaihoz. A csaták időszaka, de a háború még várakozik. Valkanosz elkészíti Aineas pajzsát és a pajzson Róma nagy alakjai található. Ellenfél: Turnuss (Róma védője) és Aineas legyőzi. Létrehoznak egy új Rómát.

A 12 könyv egységes, de a könyvek is egyenként lezárt történetek, önmagukban is önállóak. Minden páratlan számú könyvnél a cselekményen van a hangsúly, míg a párosokon a főhős.


Hexameterben íródott (10.000 sor)

Fő eltérés Homérosz eposzához képest, hogy Homérosz elfogulatlan a görögökkel és a trójaiakkal szemben. Vergilius a trójaiak oldalán áll.

Az eposz mondanivalója: az ember célja elérése miatt sok mindenről le kell mondania és fel kell áldoznia és fel kell áldoznia számára értékes dolgokat, de az elért siker elégtétel. Aineasnak a szerelmét kellett feladnia népe érdekében.

Horatius: Aranyközépút: akkor lehetsz boldog, ha megvéded a lelkedet a nagy fájdalomtól és a felemésztő boldogságtól. Carpe diem!: ne hajszold az élvezeteket. Amit ad az élet fogadd el, vedd észre az értékeket. Élj úgy mintha minden nap az utolsó lenne. Legyen szemünk, szívünk, fülünk a szépre. Vegyünk észre a mindennapok szépségeit.

Óda (Carmen). Horatius ódáinak egyik központi témája az élet rövidsége és arra figyelmeztet az ódákban, hogy mindennapot úgy éljünk le mindhta az utolsó lenne, de ez nem az élet habzsolását jelenti. A másik a szerelem, de a vad, szenvedély helyett a bölcs, megfontolt szerelmes férfit látjuk. A harmadik csoport a hazafias ódák. Megjelenik a haza, politika, társadalom. Ez a áll a legközelebb a mai ódákhoz. Írt még szatíráikat, költői leveleket (episztola) és ars poetikákat.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 627213
Hónap: 7278
Nap: 255