Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A középkor irodalma

2009.05.01

A középkor jellemző világnézete a ciklikus világszemlélet, aminek a lényege, hogy a változások lényegtelenek. A legfontosabb a változatlan, az örök. Ennek a szemléletnek az alapja az ember és a természet szoros viszonya. Ez a felfogás nem ismeri a fejlődés gondolatát. A középkorban a legnagyobb társadalomformáló szerepe a keresztény vallásnak volt. A keresztény vallás elsősorban a szegények és a megalázottak között terjedt el elsősorban, hiszen azt hirdette, hogy Isten előtt mindenki egyenlő és a megváltás mindenkinek jár. Hirdette, hogy minden emberi élet elpusztítása bűn. A kereszténység minden embert felebaráttá tett.

Szent Iraneus

Tertullianus

Alexandriai Szent Kelemen

Szent Ambrus

Szent Jeromos

Szent Ágoston – Kr. u. 4-5. század

Szent Benedek (bencés rend) – Kr. u. 5-6. század

12-13. század – virágzó kereszténység

Assisi Szent Ferenc – ferences rend

Akuinoi Szent Tamás

Szent Ágoston (Augustinus)

Apja pogány, anya keresztény volt, filozófiai tanulmányokat folytatott. A változó kor szülötte. Életének első 33 évét pogányként élte. Viharos fiatalsága után 33 évesen változtatott az életén. Ez a változás abban jelent meg, hogy figyelme fokozatosan a kereszténység felé fordult. Olvassa Szent Ambrus prédikációit és őt és barátját meglátogatja egy régi ismerőse, aki történteket mesél arról, hogy az emberek hogy térnek meg. Történetek elgondolkodtatják, de a döntését egy bizonyos „kerti jelenet” hatására hozza meg. A szomszéd kertből ezt hallotta:

= Vedd és olvasd!

 
„Tolle, lege

      tolle, lege!”

Majd a Bibliát felütve egyértelmű választ kapott kérdéseire. „Nem tobzódásban és részegeskedésben, nem civódásban és versengésben, hanem öltsétek magatokra Új Jézus Krisztus és ne gondozzátok testeteket vágyakozásra.” Szent Ágoston felveszi a kereszténységet és kolostori magányba vonul, irodalmi tevékenységet folytat. Átveszi a görög és római filozófiából mindazt, amit érdemesnek tart.

Fő műve: Vallomások (397-400)

Műfaja: Keveredik az önvallomás, gyónás, ima és a filozófiai fejtegetés.

Három része van

1.   Önéletrajzi rész: útja a megtérésig. Jellemzője a rendkívüli őszinteség.

2.   Elvontabb rész, amiben a saját lelke van a középpontban. A lélek, mint belső csaták helyszíne.

3.   Legelvontabb rész: Bibliai magyarázatok filozófiai szemmel.

Ágoston legnagyobb erénye, hogy először tekinthetünk be egy keresztény ember lelkébe. (Később a francia felvilágosodásban Rousseau, a magyar felvilágosodás korában pedig II. Rákóczi Ferenc, 1600-as évek vége.)


A virágzó középkor irodalma (10-13. század)

Társadalmi háttere a keresztes hadjárat. Fejlődött az ipar és a kereskedelem. Létrejön a polgárság. Ők már a szellem embere és már fogékony a tudomány és a művészet iránt. Lehetőség nyílik arra, hogy a középkor embere megismerje a görög és arab tudomány vívmányit. A görög és arab szövegeket latinra fordítják. elsősorban szerzeteses foglalkoztak ezzel és így kerül be a matematika, fizika, logika, etika illetve az arab orvostudomány a köztudatba. A virágzó középkorra a szellemi fellendülés jellemző. Ki is alakulnak az első egyetemek. Párizs (1150), Oxford (1249), Cambridge (1209), Padova (1222), Bologna (1250). Sorbonne (1255). Az első magyar egyetem Pécs (1367). Itt tanították a 7 szabadművészetet (=septem artes liberales). 1-3.: trivium: grammatika, retorika, dialektika. 4-7.: quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia, zene.

Az irodalom is fejlődésnek indult. Tematikailag rendkívül összeszedett. Lírai műfajok: himnusz, plantus (siratóének), imák, templomi énekek, epikus művek, krónikák, geszta. Drámai művek közül: misztérium játék (Bibliai történetek), mirákolum (szentek életéről szóltak), moralitás (erkölcsi célzatú dolgok), passió (Jézus szenvedéstörténet)

Magyar középkor irodalma

Egybeesik a magyar írásbeliség kezdetével, vallásos jellegű. Kezdetben latin nyelvű, később pedig latin nyelvű szövegek fordítása. 1055 Tihanyi apátságalapító levele, ami szórványemlék (=latin szöveg, ami tartalmaz magyar szavakat).

Halotti beszéd és Könyörgés (1192-1195)

1770-ben Pray György fedezte fel egy kódexben és az óta ezt a könyvet Pray kódexnek nevezzük (Széchényi könyvtár). Valószínűleg egy latin szöveg magyar fordítása és lehet, hogy egy a sír fölött elhangzó beszéd, ami utal arra, hogy egy pap temetése lehetett. Két részből áll. Első a halotti beszéd, ami a sírba bocsájtás után hangzott el. Hiszen a beszélő rámutat a halottra és elmondja, hogy mindenkire ugyanaz a sors vár. Teremtés történettel és bűnbeesés indítja el a szövegét a beszélő és benne van a bűnhődés motívuma is. Majd fohászkodik a szentekhez és Máriához, hogy a halott lelke a paradicsomba kerüljön. Második rész a Könyörgés, ami bizonyítottan az eredeti latin szöveg pontos fordítása. Tele van retorikus eszközökkel.

Ómagyar Mária-siralom

Ómagyar Mária-siralom (1300 körül): Vers formája van, de az eredetiben nem voltak versszakok. Költői eszközök: megszemélyesítés, hasonlat.

Műfaj: plantus: sirató ének. Verselése: hangsúlyos. A vers középpontjában a lírai én fájdalma van. Ez a legszemélyesebb mű nem. A kódexet, amelyben a vers található valószínűleg Bolognában készítették és évszázadokon át könyvtárakban őrizét. 1910-ben egy német műgyűjtő megvette. 1902-ben a Louvenben kerül, és itt fedezi fel Grager Róbert. 1982-ben kerül a magyar Széchenyi könyvtárba. Külseje díszítetlen bőr. Az Ómagyar Mária Siralom a kódex 134. levelének hátoldalán található félig kikaparva. (Leuveni kódex). Témája az anyag gyötrődése, anyai fájdalom. Az egész költemény hangneme bús, fájdalmas és néhol emelkedett.

Szerkezete: tudósok bontották versszakokra. 1-2. vsz.-ban a lírai én(anya) önmagához szól, és elviselhetetlen fájdalmáról szól. 3-7. vsz.: hol a fiát szólítja meg, hogy pedig saját hol pedig saját fájdalma kerül előtérbe, bizonyítva anyai szeretetét. 8. vsz.: felkínálja saját életét fiáért. 9. vsz.: utal Simeon szavaira, ő megjósolta Máriának, hogy bánat éri. 10. vsz.: Kínázás és elválás fájdalma. Az utolsó három versszakban kegyelmet kér vagy ő is osztozni akar a halálban. A különlegeség az E/1-es forma, így a fájdalmat jobban át tudja élni, az anya helyébe tudjuk képzelni magunkat.

A tehetetlenség, a kétségbeesés, a lelki gyötrődés benne van a versben, azaz tökéletes lélektani ábrázolást ad a vers.

Szent Margit legendája

Legenda: epikai műfaj, szentek életről és csodatételeikről szóló epikus hagyomány. Keletkezés: IV. Béla lánya 1242-ben született. 3-4 éves korától zárdában nevelkedett és 10 évesen kerül a nyulak szigetére. Alig 20 éves korában apácává avatták és semmi nem tudta visszatéríteni a világi életbe. 29 évesen meghal. Források szerint halála után apáca társai kezdték el írni latin nyelven a Margit legendát. 1310 körül lefordították és kibővítették. Az 1310-es nem maradt ránk. Ráskai Lea (1510) készített egy másolatot. Egy kódexben található és mivel Préy György adta ki, Prey kódex. A legenda témája Margit élete és csodatételei, de a megírás célja ennél összetettebb ugyanis Margit sorsának bemutatásán kívül nevelő célzatú a novella. A legendában az idő egyáltalán nem fontos, nem kronologikus sorrendben dolgozzák fel tettit. Sem a nyelvezete sem a stílusa nem egységes, ennek magyarázata, hogy a legenda több apáca alkotása. 4 részre osztható:

1.   Margit kolostori élete: legnaturalisztikusabb rész. Bemutatja az aszkéta, önsanyargató életet, a legnehezebb munkákat is elvégezte. Segítőkész, önfeláldozó ember. Beteg társait ápolta. 18 éves koráig nem fürdött, vas és vezeklő övet viselt.

2.   Margit csodatételeiről szól.

3.   Apáca társak vallomásai.

4.   A papok és a világiak tanúság tételei.

Jelentőség: első nagyobb terjedelmű magyar nyelvű írásmű.

Szent Ferenc legendája (1370)

Jókai kódexben maradt ránk. Ferences rend alapítója (kolduló rend). Tényleg koldulásból tartották fent magukat, ragaszkodtak a szegénységhez. Szerintük a vagyonnélküliség örömöt és szabadságot ad. Verseket is írtak. A leghíresebb a Naphimnusz.

Óda, himnusz és a címzettje Isten. A hangneme magasztos (patetikus), mert Isten dicsőítése a téma. Isten dicsérete a természet jelenségeire is ráragad. A versében minden meg van, ami az élethez kell és megjelenik a testi halál, de nem tragédiaként, hanem az élet részeként fogja fel. A földet nem siralmas helynek fogja fel, hiszen ami ennyire gyönyörű nem lehet siralomvölgy. Szent Ferenc olaszul írta.

 
   

Vágáns irodalom

Kirúgott diákok, papok, kóbor lovagok gyülekezete. A lovagi irodalomhoz hasonlítva jóval harsányabb, náluk a legfontosabb, hogy szembe szállnak mindenféle kötöttséggel. Céljuk, hogy az egyéniség és az ösztön szabadon szárnyalhassanak. Verseikben az életörömöt hirdetik. A bor, a fiatalság magasztalása jelenik meg. gyűjteménye a Carmina Burana. 20. században Carl Orff zenésítette meg.

Dante Alighier

A középkori világszemlélet és összefoglalója Dante. Firenze szülötte. Gazdag szellemi és gazdasági élet. Itália politikai életét két politikai pár csatározása határozza meg. Guelfek (pápa pártiak) és ghibellinek (császárpártiak). A cél egy volt, méghozzá Itália egységének megteremtése és felvirágoztatása, de ezt két különböző embertől várták. Ez a politikai csatározás határozza meg Dante egész életét. Dante a fehér guelfek közé tartozott, mivel mikor Dante belépett az orvosok céhébe politikát is vállalt. 1300-ban prior lett ez a köztársaságban a legmagasabb tisztség. Itáliában a fekete guelfek győztek, ezért Dantéra száműzetés vár és soha nem tért vissza.

9 évesen meglátta a nála 1 évvel fiatalabb Beatricét, alig ismerték egymást, de Dante tudatosan elhatározta, hogy úgy fog írni a lányról, mint nőről még soha. ezzel megtermeti a trubadúr lírát. Piedesztára emeli Beatricét, ezzel megközelíthetetlenné válik. Első költői művét neki szenteli. „Az új élet” 31 verset tartalmaz, amelyekben Beatricét felruházza földöntúli szépséggel és lelki tisztasággal.

Isteni színjáték

Eredeti címe Comedia, nem műfaj meghatározás, hanem arra utal, hogy a viszontagságos kezdet után viszonylag boldogabb vég következett be. Boccaccio (reneszánsz író, Dante első életrajzának írója) rakja a Diveina jelzőt a Comedia elé és így lesz a mű címe Isteni színjáték. Drámai költemény, emberiség költemény, dráma. Filozófiai mondanivaló kerül előtérbe, azaz nem színpadra szánt alkotás. Az egész emberisége érintő kérdésekre keres választ. (Pl.: fejlődés, szerelem, emberi élet értelme, ha van valami…). 1307-1320 között írta, amellyel megteremeti az olasz irodalmi nyelvet. Témája a költő túlvilági utazások a kereszténység 3 nagy túlvilági tartományában: pokol, purgatórium, paradicsom. A mű a középkor enciklopédiája, hiszen összefoglalja a kor kulturális és filozófiai állapotát, de mindezt egyéni élményeken keresztül. Az Isteni színjátékra rendkívül tudatos, zárt kompozíció, szigorú logika és szimmetria jellemező. 100 énekből áll, ez a tökéletesség szimbóluma.

1.   ének: bevezető ének

33 ének pokol

33 ének purgatórium

33 ének paradicsom.

Ha egy szám szimbolikus jelentőséggel bíz az számmisztika. A 3-as jelentheti a Szenthármasságot. (3 soros versszakok, tercia = hármas rím, 3 színhely, 3 vadállat védi a bejáratot: párduc, oroszlán, nőstény farkas, minden fejezet végén a csillag szó 3-szor megismétlődik).

9 (3*3) pokol 9 kör

 purgatórium 9 gyűrű

  paradicsom 9 ég

            Dante 9 éves, mikor meglátja Beatricét

33 minden helyszín ennyi énekből áll és ez a Krisztusi kor.

7 főbűn

7 napig tart a képzeletbeli utazás

7 napig tart a teremtés

7 teraszból áll a vezeklés hegye.

A prológusból kiderül, hogy a költő utazásra indul. 1300 Nagycsütörtökén indul és 7 napig tart az utazás. Kísérője, aki szinte árnyékként követi, Vergilius és szinte a poklon és a purgatóriumon keresztül vele van. Vergilius két dolog miatt lehet Dante kísérője, mivel akkori felfogás szerint Vergilius a 4. eclogájában megjövendöli a messiás eljövetelét és ő az erkölcsi tisztaság megteremtője. Kiderül az utazás célja: élet értelmének keresése. Már itt az út elején akadályok vannak. 3 vadállat állja úját. Kiderül, hogy a paradicsomban Beatrice lesz a kísérője.

Pokol: az ókori minták és a keresztény ötvözése útján jött létre. Ókori tulajdonsága, hogy a halottak látszatszerűek, emlékeznek a múltra, ismerik a jövőt, de a jelenről nincs tudomásuk. Középkori, hogy a bűn mértéke határozza meg, ki, hol helyezkedik el a pokolban. A pokol kapuján olvasható: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Tölcsér alakú, a földi bűnök itt nyerik el végső büntetésüket. A földön megbomlott erkölcsi rendet ellensúlyozza a pokol rendszere. Köd, sötétség, iszonyat, bűz jellemzi a poklot. Dante lelkében döbbenet, részvét, szánalom és megvetés keveredik, attól függ kivel találkozik. A pokol előcsarnokában voltak a közönyösök. A pokol tornácán ott vannak a kereszteletlenek. A pokol legmélyebb helye a föld középpontja, ahol egyébként áll Lucifer, mert elárulta Istent, jégbe fagyva áll. Itt szenved Júdás és itt van még Brutus és Cassius (Caesar gyilkosai). Lucifernek 3 feje van.

Purgatórium (tisztítótűz): a tisztítás szóból ered. Az a hely, ahogy kitisztul az emberi szellem és méltóvá lesz, hogy az ég lakója legyen. Az itt tartózkodók bűneik levezése után a paradicsomba juthatnak. A föld déli féltekén található. Középkori felfogás szerint óceán borítja, de a Tisztulás hegye kiemelkedik. A hegynek 7 köre van és a bűnösöknek a csúcsra kell feljutniuk, hogy megtisztuljanak.

Paradicsom: 9 égből áll, Dante kísérője Beatrice.

Isteni színjátékban Magyarországot is megemlíti.

Dante műve szintézis (összefoglalás) középkori szellemiség elemeiről. Babits Mihály fordította magyarra.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 627212
Hónap: 7279
Nap: 256