Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angol reneszánsz - Rómeó és Júlia

2009.02.07

Angol reneszánsz

 

Virágkora 16. század vége, a 17. század eleje. 3 évszázad telik el az itáliai és az angol reneszánsz kialakulása között, ezalatt Anglia tengeri nagyhatalommá válik (gyarmatosítás, felfedezések). A trónon Erzsébet, művészek, költők pártolója.

Az angol reneszánsz irodalomban a vezető műnem a dráma lett. A korszak átmeneti, feszültségekkel teli, a konfliktusok megjelenítésére pedig a dráma műneme alkalmas. A dráma kialakulásával együtt járt az Erzésbet-kori színházak kialakulása:

  1. Az első angol színházak vendégfogadók udvarában alakultak ki.
  2. Az udvar végén emelvény => színpad. Szegényebb nézők az udvarról, a gazdagabbak a körfolyosókról nézték az előadást.
  3. A színpad bővül. Az emelvény egy részét kinevezték belső színpadnak, itt játszódtak a szobajelenetek. Az emelvény fölött erkélyt alakítottak ki.
  4. Az előadásokat nappal, díszletek nélkül tartották => a szöveg jelentősége nőtt.
  5. A díszletek hiányát ellensúlyozta a rendkívül fényes, díszes jelmez. A női szerepeket is férfiak játszották.
  6. A hármas egység szabálya nem érvényesül, az idő és a hely sokféle. A hangneme sem egységes. A középkori színjátszás (mirákulum, moralitás...) az előzménye, és nem a görög színjátszás.
  7. Az angol közönség a színházat szerette, de a színészeket nem becsülték.

 

 

William Shakespeare

(1564-1616)

 

Shakespeare az angol reneszánsz dráma meghatározó alakja. Állítólag végigjárta a lépcsőfokokat. Élete csupa ellentmondás, homály és titok.

Pályáját 3 nagy szakaszra osztják:

  1. 1590-1600: vígjátékok és királydrámák korszaka

o      Tévedések vígjátéka

o      Szentivánéji álom

o      A velencei kalmár

o      Ahogy tetszik

o     III. Richárd

o      IV. Henrik

o      Rómeó és Júlia (1594-96) – Tragédia

  1. 1600-1610: nagy tragédiák megírásának korszaka:

o      Hamlet

o      Julius Ceasar

o      Otello

o      Lear király

o      Macbeth

o      Antonius és Kleopátra

o      Szeget szeggel – Vígjáték

  1. 1610-es évek eleje: színmű

o      Vihar

o      Téli rege

Szonettjei: egyik korszakba sem besorolhatók, a Rómeó és Júlia megírásakor kezdi írni szonettjeit.


Rómeó és Júlia

 

 

„Rómeó és Júlia nem attól híres, hogy átzúdul rajtuk a sors. Tragédiájuk attól páratlan – és attól katartikus - , hogy három nap alatt megélnek egy teljes életet”

Koltai Tamás /kritikus/

 

 

Keletkezése: Nem eredet a téma, Shakespeare feltehetően ismerte azt az olasz művet, amit az angol színházak Shakespeare idejében játszottak. 1597-ben jelenhetett meg nyomtatásban.

 

Műfaja: tragédia. Mert középpontjában egy konfliktus áll, két eszme, két magatartásforma, két korszak konfliktusa. Értékvesztés történik benne.

 

Téma: Látszólag két család konfliktusa, valójában a középkori feudális erkölcsi szabályok állnak szemben a szabad párválasztáson alapuló reneszánsz értékrenddel.

 

Szerkezet: 5 felvonásból áll, a felvonások színekre tagolódnak. A hármas egység szabálya nem jellemző a műre, mert a cselekmény időtartam 3 nap, a történet több helyszínen játszódik és vannak párhuzamos cselekményszálak is. Viszont a hagyományos drámai szerkezet egységei elkülöníthetők:

  1. Expozíció, alaphelyzet: az első felvonás első két színe

·        szolgák csetepatéja

·        Rómeó reménytelen szerelméről panaszkodik

·        Júliát Paris feleségül kéri

  1. Bonyodalom: 1. felv. 3. sz. – 2. felv. végéig

·        bál, Rómeó és Júlia találkozása

·        szerelmi vallomás

·        titkos esküvő

  1. Tetőpont:

·        Mercutio halála – Tybalt ölte meg

·        Tybalt halála – Rómeó ölte meg

  1. Késleltetés:

·        Rómeó száműzetése

·        Capulet és Paris herceg megegyezése

·        Lőrinc barát terve

·        Júlia megissza a varázsszert

·        Rómeó értesül Júlia „haláláról”

·        Lőrinc barát levele nem érkezett meg

  1. Végkifejlet: helyszín – családi sírbolt

·        Rómeó megöli Parist

·        Rómeó öngyilkos lesz

·        a felébredt Júlia férje tőrével végez magával

·        a két család kibékülése

 


Szereplők: értékrend szerint lehet őket csoportosítani: a középkori, maradi és a reneszánsz gondolkodásúak.

Maradiak, középkori gondolkodásúak:

Ø        Capulet szülők: árny alakok; a zsarnokoskodó apa és a férjének engedelmeskedő feleség kényszeríti házasságba Júliát

Ø        Montegue szülők: árny alakok

Ø        Paris: fiatal kora ellenér a maradi felfogást képviseli, bár elítéli a családi viszályt. Őszintén szereti Júliát, de eszébe sem jut a lánnyal megbeszélni érzelmeit, az apával egyezkedik.

Ø        Tybalt: gyűlölködő, negatív figura. Először gyilkossá, majd pedig áldozattá válik.

Reneszánsz gondolkodásúak:

Ø        Júlia: még gyerek, amikor megismerjük, még a szerelemre se gondol. A dajkához kötődik legjobban. Saját anyjához rideg, távolságtartó kapcsolat fűzi. Engedelmes lány. A Rómeóval való találkozás teszi igazi személyiséggé, azután teszi azt, amit a szíve diktál, és nem azt, amit elvárnak tőle. A Rómeó iránt érzett szerelem olyan erős, hogy legyőzi kételyeit. Felelősen dönt, amikor hozzámegy Rómeóhoz. Ragaszkodik az egyházi áldáshoz, s csak ezek után engedi Rómeót közel magához. Tybalt halála után újabb döntési helyzetbe kerül. Mi az erősebb, a család, a rokon, az apa iránt érzett szeretet, vagy a férje iránt érzett szerelme? Júlia felnőttként dönt, férjét választja. 3 nap alatt tapasztalatlan kislányból felnőtt nő lett. Olyan döntéshelyzetbe kerül, ami felnőtté teszi.

Ø        Rómeó: néhány évvel idősebb Júliánál, tudatosan keresi a szerelmet, de még éretlen a szerelemre. A viszonzott szerelem megváltoztatja őt is. Nagy kamaszból cselekvő fiatal felnőtté válik. Rómeó jellemében benne volt a lehetőség a két család megbékélésére. De a jó szándék visszájára fordul, véletlen hogy épp a békítő szándék közben éri Mercutiót Tybalt halálos döfése. Tragédiáját az okozza, hogy a józan mérlegelés helyett elragadja az indulat. A magasságból a mélységbe zuhan. A bolondos ifjúból 3 nappal később tragikus hős válik, akinek szembe kellene néznie a sorssal, vállalnia kellene tettét.

Ø        Lőrinc barát a Dajka dramaturgiai párja. Az idősebb nemzedékhez tartoznak, mégis a fiatalok szerelmét segítik. Nem is a segítés motívuma, hanem a személyes emberi kapcsolat az, ami az új értékrendhez köti őket.

 

Verselése: blank verse (nagy tragédiák verselése; időmértékes verselés; többnyire ötös vagy hatodfeles jambusokból áll; legtöbbször a sorok rímtelenek)

 

Nyelvezete, hangneme, hangvétele változatos, kevert. A választékostól az egészen az egyszerűig, a költőitől az erotikusig terjed. A szereplőket jellemzi a beszédük is. Sok szójáték található a műben.

 

Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, amelynek középpontjában a szerelem áll: az új típusú testi-lelki viszony, a hitvesi szerelem eddig ismeretlen szenvedélye, amelynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s önkénytelenül is a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

 

A téma sok művészi feldolgozása ismert:

Ø        zenei feldolgozások:

o       Prokofjev – balett

o       Gounoud – opera

o       Csajkovszkij – nyitány

o       Bernstein – West side story – musical

Ø        film feldolgozások:

o       1968 – Zefirelli – Rómeó és Júlia

o       legmodernebb feldolzoása Leonardo di Caprio főszereplésével készült

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 627211
Hónap: 7280
Nap: 255