Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vállalat kínálata és a piac jellege

2009.03.13

  1. Egy termék piacának jellegét meghatározó tényezők:

·        eladók és vevők száma a piacon

·        könnyű vagy nehéz be- és kilépni a piacról

·        képes-e egy szereplő befolyásolni a piaci árat

  1. Tökéletes (kompetitív) verseny:

·        sok eladó és sok vevő áll egymással szemben

·        viszonylag könnyű a ki- és belépés a piacon

·        a piac végtelenül nagy egy szereplőhöz képest, ezért sem az eladó, sem a vevő nem képes befolyásolni a termék piaci árát; a szereplők tehát árelfogadók

  1. Monopólium:

·        egy eladó áll sor vevővel szemben (monoszónia: egy vevő áll több vevővel szemben; pl. az állam a haditechnikai eszközök piacán)

·        nehéz be- és kilépni a piacról

·        a monopólium egyedül határozza meg a termék piaci árát a fogyasztók keresletét figyelembe véve

  1. Oligopólium:

·        több nagy eladó áll sok vevővel szemben

·        pl. telefonszolgáltatók, áruházláncok, benzinkutak, autókereskedések, légitársaságok

  1. Monopólium létrejöttének okai:

·        induláshoz szükséges tőkebefektetések nagysága

·        szabadalmak, licenciák birtoklása

·        ellenőrzési jog nyersanyagforrások felett (koncessziós jog)

·        állami piacszabályozás (pl. import-korlátozások)

·        természetes monopóliumok (az optimális üzemméret nagysága lehetővé teszi, hogy a vállalat egymaga kielégítse a piaci keresletet)

  1. Tökéletesen versenyző vállalat:
    1. Bevételek:

·        teljes bevétel: TR=P*Q

·        határbevétel: az a szám, amely megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalat teljes bevétele ha egy egységgel megváltoztatjuk az eladott termékmennyiséget
MR=∆TR/∆Q=P

·        átlagbevétel: egy termékegységre jutó bevétel
AR=TR/Q=P
P=MR=AR!

    1. Profit:

·        teljes profit: T∏=TR-TC

·        határprofit: az a szám, amely megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalat teljes profitja ha egy egységgel megváltoztatjuk az eladott termékmennyiséget
M∏=∆T∏/∆Q

·        átlagprofit: egy termékegységre jutó teljes profit
A∏=T∏/Q

    1. bevétel, költség, profit függvények
    2. tv. vállalat maximális gazdasági profitja: a profit maximalizálás feltétele, hogy a vállalat az MR=MC ponthoz tartozó termékmennyiséget termelje.

    3. tv. vállalat fedezeti pontja: a fedezeti pont az AC függvény minimumpontja. Ebben az esetben a vállalat teljes bevétele megegyezik a teljes költséggel, ezért gazdasági profitot nem, csak normál profitot tud realizálni. Ezzel a zérus profittal is tartósan működőképes tud maradni a tv. vállalat.
    4. tv. vállalat veszteséges termelése: a tv. vállalatnak rövid távon érdemes veszteségesen is termelnie, mivel akkor összes változó költsége megtérül és a fix költség egy része is. Amennyiben szüneteltetné a termelést, akkor nem lenne bevétele, a fix költség teljes egészét viszont ki kellene fizetnie, tehát a vesztesége nagyobb lenne, mintha folytatná a termelést.
    5. tv. vállalat üzemszüneti, üzembezárási pontja: a tv. vállalat üzemszüneti pontja az AVC függvény minimumpontja, ebben az esetben változó költségei megtérülnek, fix költségei azonban egyáltalán nem. Amennyiben az AVC minimuma alá csökken az ár, akkor szüneteltetni kell a termelést.
    6. tv. vállalat egyéni kínálati függvénye: a tv. vállalatnak akkor érdemes termelnie, ha a termék piaci ára egyenlő v. nagyobb, mint az AVC minimuma. Az egyéni kínálati függvény megegyezik a vállalat MC függvényének AVC minimuma feletti szakaszával.
  1. Monopólium:
    1. monopólium maximális gazdasági profitja: a monopólium teljes bevétele az eladott termékmennyiség növelésével egyre lassabban nő, mert a termék ára a kínálat növelésével csökken. Ezért a monopólium MR függvénye negatív meredekségű és meredeksége kétszerese a keresleti függvény meredekségének. A költségfüggvények ugyanúgy alakulnak, mint a tv. vállalat esetén. A monopólium profitmaximalizálásának is feltétele, hogy az MR=MC ponthoz tartozó termékmennyiséget termelje. Termékének piaci árát mindig a fogyasztók kereslete határozza meg.
    2. monopólium fedezeti pontja
    3. monopólium veszteséges termelése: a veszteség a fix költség azon része, amely nem térül meg. Veszteséges termelés setén a fogyasztók keresleti függvénye az AC és AVC függvények között helyezkedik el. Ebben az estben azért érdemes a monopóliumnak rövidtávon termelnie, mert változó költségei és a fix költség egy része is megtérül.
    4. monopólium üzemszüneti pontja
    5. monopólium kínálati függvénye: a monopóliumnak nem ábrázolható az egyéni kínálati függvénye, mivel a termék ára elsősorban a fogyasztók keresletétől függ. A kereslet megváltozhat.
  2. A monopólium és a tv. összehasonlítása: feltételezzük, hogy a két piacon ugyanazt a terméket állítják elő ugyanolyan költségek mellett. Hosszú távon vizsgáljuk az eseményeket. A két piaci formát a társadalmi jólét szempontjából hasonlítjuk össze.
    1. tökéletes verseny: a tv vállalatok hosszú távon fedezeti pontban termelnek, tehát nincs gazdasági profitjuk, csak normál profitot tudnak realizálni.
      Fogyasztói többlet: azok a fogyasztók tudnak elérni fogyasztói többletet, akik megfizetik a termék piaci árát, de hasznosságérzetük alapján magasabb árat is halandóak lennének fizetni érte.
    2. monopólium:
      Holtteher veszteség: az az érték, amely elveszett a társadalom számára, mivel a monopólium elő sem állította.
      A monopólium jóléti szempontból káros a gazdaságra, mivel a tv vállaltokhoz képest kevesebb terméket visz a piacra és magasabb áron értékesíti azt.
    3. Tehát az erőforrások hatékony elosztását és felhasználását a tökéletesen versenyző piac tudja biztosítani a gazdaságban.

  3. Versenyszabályozás: a kormánynak kettős szerepe van a piaci versennyel kapcsolatban. Egyrészt hatékony versenyt kell biztosítania azokon a piacokon, ahol a verseny kívánatos. Másrészt szabályoznia (regulálnia) kell az árakat, a jövedelmeket stb. azokon a piacokon, ahol a monopolizált piaci forma a kedvezőbb.
    1. Verseny- és ártörvény: 1991-ben lépett hatályba a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény (versenytörvény) és az ártörvény. A törvény alapján állították fel a magyar Gazdasági Versenyhivatalt. Mindkét törvény végső soron a gazdagági versenyt mint közérdeket kívánja szolgálni, mert a verseny sérelmével csökken a társadalmi hatékonyság, ezért szükséges a vevők és az eladók védelme a tisztességtelen piaci magatartással szemben. Ezt a törvényt az 1996-os törvény váltotta fel.
    2. Antitröszt-politika (a kartell tilalma): a versenytörvény tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, amelyeknek gyűjtőfogalma a kartell elnevezés. Az ilyen megállapodások a kívül rekedt versenytársaknak okoznak kárt, tehát a tilalom a versenytársak védelmét jelenti. A törvény értelmében tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása. Törvénytelen, ha két vagy több versenytárs vállalt szerződést vagy burkolt megegyezést köt az árak egyeztetett kialakítására, a piac felosztására, egyéb versenytársak kizárására.
    3. A tisztességtelen piaci magatartás: a tisztességtelen versenymagatartás tilalmát is megfogalmazza versenytörvény. Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tözsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Azaz tilos a megtévesztő tájékoztatás, a hírnév rontás, az üzleti titok megsértése, az utánzás.
    4. A fogyasztók megtévesztése: tilos a fogyasztókat az áru kelendősének fokozása érdekében megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül valótlan tényt közölni az árutól, a megtévesztő áru-összehasonlítás, ha elhallgatják, hogy az áru szabványon kívüli, vagy ha megtévesztő tartalmú címkét használnak stb. Tilos például árengedményt úgy imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthízva, egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.
    5. Fúziókontroll: előzetesen engedélyeztetni kell egy fúziót akkor, ha ezzel a résztvevők ún. meghatározó piaci befolyást, részesedést érnek el. Engedélyt kell kérni a fúzióhoz, ha az egyesült vállalat árbevétele a 10 milliárd forint nagyságrendet meghaladja. Ha a fúzió ronthatja a gazdaság, a piac hatékonyságát, akkor a Versenyhivatal megtiltja az egyesülést. Ha a vállalatok egyesülése jelenti a piac hatékonyságát, akkor engedélyezi a fúziót.
    6. A dömpingár tilalma: az ártörvény két lényeges mozzanata:

§         kimondja, hogy az árak meghatározása az üzletfelekre tartozik, azaz a legfőbb szabályozó a piac

§         meghatározza, hogy és hogyan avatkozhat be az állam az árakba. Tehát a versenytörvény és az ártörvény szorosan összefügg, különösképp a monopóliumok magatartásának korlátozásában.

Tilos az ún. dömpingár alkalmazása. Ennek értelmében súlyos kártérítésre kötelezik a céget, ha kiderül, hogy a termékét a költségeinél alacsonyabb áron vitte a piacra óriási mennyiségben. Ezzel a dömpinggel tönkreteszi a versenytársakat, hogy utána mit a piac egyedüli eladója megemelje az árat és monopolprofitot érjen el. Tehát az alacsony ár is tilos ilyen formában.

    1. privatizáció és verseny: a monopóliumellenes intézkedések sajátos módja a privatizáció, az állami vállalatok magánkézbe adása. Az 1980-as években nagy privatizációs hullám indult el, amelynek során a veszteséges állami óriás vállalatok egy részét magánvállalkozók részére eladták, s az esetek többségében a cégek nagyon gyorsan talpra álltak, nyereségessé váltak.
    2. reguláció és dereguláció: a kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. Nyilván értelmetlen lenne nagy gazdasági programokat sok kicsi vállalatra bízni pusztán a verseny kedvéért. Számos olyan fogyasztási cikk is van, amelyeknek a termelése úgy a leghatékonyabb, ha egyetlen vállalat van a piacon. Az ilyen eseteket nevezzük „természetes” monopóliumoknak.

regulációs politikának nevezzük a tényleges és tartósan működő monopóliumokat szabályozó bizonyos intézkedéseket.

A reguláció lényege: úgy szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár csak az indokolt ráfordításaikat fedezze, de a normálprofitjuk, a hosszú távú tőkemegtérülésük biztosítva legyen.

1990 a dereguláció éve volt hazánkban. A magyar dereguláció során akkor eltöröltek kb. 800 olyan szabályt, rendeletet, törvényt, amelyek hihetetlenül apró részletekben előírták a „szocialista” állami vállalatok működését, pénzügyeit, könyvviteli elszámolását, személyi ügyeket stb. A beavatkozások ilyen kavalkádja több kárt okozott, mint hasznot.

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 614708
Hónap: 6801
Nap: 177