Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Számvitel

2008.11.16

Számvitel

 

Számvitel: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer

 

A vállalkozásnak az informálás területén két feladata van:

  • hozzá kell jutnia a vállalat sikeres működéséhez szükséges külső információkhoz; pl. versenytársak, gazdasági helyzet, új törvények
  • információkat kell szolgáltatnia a vállalat tevékenységéről, eredményességéről (kötelező információk ill. a piaci pozíciója követeli meg)

 

A számviteli információk iránt érdeklődők csoportosítása:

  • Külső felhasználók:

§         piaci szereplők:

ú         üzleti partnerek (vevő, szállító)

ú         fövőbeli potenciális befektetők

ú         vállalat hitelezői (bankok)

ú         vállalat tulajdonosai

§         hatóságok:

ú         APEH

ú         TB

ú         VPOP

ú         önkormányzat

ú         földhivatal

A külső szervezetek tájékoztatására a pénzügyi számvitel szolgál. Feladata a külső információs igények teljes körű kielégítése, amelyet a Számviteli törvény szabályoz.

  • Belső felhasználók:

§         vállalt alkalmazottai

§         managerek (a vezetéshez, a döntések kialakításához megfelelő információkkal kell rendelkezniük) => a számvitel e területét vezetői számvitelnek nevezzük

A vállalati információs rendszer kialakításánál a Szt. előírásait és belső információs igényeket kell figyelembe venni.

 

A számviteli információs rendszer felépítése:

1.      Alapnyilvántartások:

§         rendeltetése a felelősség biztosítása, a vagyonvédelem

§         alapokmánya: az elsődleges bizonylat, amelyet a különféle gazdasági események esetén állítanak ki, pl. (érékesítéskor, beszerzéskor) számla, jegyzőkönyv

2.      Analitikus nyilvántartás:

§         a vállalat vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetét érintő változásokról vezetett mennyiségi és értékbeli nyilvántartás

§         alapokmánya: az alapnyilvántartások bizonylatai, pl. bérleszámolás, raktári nyilvántartás, vevők, szállítók analitikája

3.      Főkönyvi nyilvántartás:

§         szintetikus könyvelésnek is nevezzük => csak értékbeli

§         formái:

ú         egyszeres könyvvitel

ú         kettős könyvvitel

§         az analitikus nyilvántartás feladást készít a főkönyvi könyvelés számára

§         alapokmánya: az analitikus nyilvántartások feladása (összesítése)


4.      Beszámoló:

§         formái:

ú         egyszerűsített beszámoló – egyszeres könyvvitel esetén

ú         egyszerűsített éves besz.

ú         éves besz.

ú         konszolidált éves besz.

§         részei:

ú         mérleg

ú         eredmény-kimutatás

ú         kiegészítő melléklet: a mérleget és az eredmény-kimutatást egészíti ki szöveges indoklással is

§         alapokmánya: a kőkönyvi kivonat és a leltár

 

Kapcsolódó fogalmak:

  • Üzleti év: az az időszak, amelyről beszámolót készítenek, hossza 12 hónap, amely általában megegyezik a naptári évvel. Lehet rövidebb ennél => előtársasági időszak. Lehet hosszabb 12 hónapnál, pl. felszámolási időszak esetén.
  • Fordulónap: ha az üzleti év megegyezik a naptári évvel, akkor a fordulónap dec. 31. (a záróérték megegyezik a nyitóértékkel)
  • Mérleg-készítés napja: a vállalkozás határozza meg, figyelembe véve a letétbe helyezésre vonatkozó szabályokat (ált. tárgyidőszakot követő első három hónap)
  • Nyilvánosságra hozatal: célja az üzleti élet tisztaságának biztosítása
    kétféle módon történhet:

§         letétbe helyezés: a fordulónapot követő 150 napon belül el kell jutatni a beszámolót a cégbíróságra (konszolidált beszámoló esetén 180 nap)

§         közzé tétel: a letétbe helyezéssel egyidejűleg a vállalkozás köteles a beszámolót elküldeni az országos cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatnak

  • Könyvvizsgálat: célja annak megállapítása, hogy a beszámoló a Szt. előírása szerint készült-e, valós, megbízható képet nyújt-e a vállalkozásról. A feladatot könyvvizsgáló végzi, a beszámolót záradékkal látja el szükség esetén.

Nem kell könyvvizsgálatot végeztetnie annak a vállalkozásnak, amelynél az éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot.

 

Tárgyi időszakot követően a beszámoló-készítés folyamata:

  • az előző időszakról számol be, tehát azt lezárja mindenféle egyeztetéssel együtt
  • eredmény-kimutatás
  • könyvvizsgálat
  • közgyűlés – beszámoló elfogadása
  • cégbíróság

 

Mérleg:

  • olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát mutatja be
  • adott időpontra vonatkozik
  • összevontan, értékben mutatja be a vagyont
  • kötelező szerkezetben mutatja be a különféle vagyonelemeket
  • a vagyon két vetületben mutatható be:

§         megjelenési forma szerint, eszközök

§         eredet szerint, források

  • az eszközöknek mindig meg kell egyezni a forrásokkal => mérlegegyezőség elve
  • teljes körű: minden vagyonra ki kell terjednie
  • hitelesítő okmányai:

§         leltár

§         főkönyvi kivonat (könyvvezetés alapján összeállított)

  • a vállalkozás képviseletére jogosult személynek alá kell írnia
  • készíthetők:

§         lépcsős („A” változatú)

§         két oldalas változatban („B” változatú)

  • a mérlegséma tagolása lehet:

§         éves beszámoló mérlege => 3 fokozatú

ú         betűs sor => mérleg főcsoport

ú         római számos sor => mérlegcsoport

ú         arab számos sor => mérleg sor

§         egyszerűsített éves beszámoló mérlege => 2 fokozatú

ú         betűs sor => mérleg főcsoport

ú         római számos sor => mérlegcsoport

 

Eszközök:

             A.        Befektetett eszközök:

                                          I.      Immateriális javak: éven túli eszközök találhatók ebben a csoportban, amelyek nem anyagi jellegűek, de forgalomképesek, pl. újítások, szellemi termékek, találmányok, szoftverek

                                       II.      Tárgyi eszközök: tárgyiasult alakot öltött éven túli eszközök tartoznak ide, amelyek közvetlenül vagy közvetve segítik a vállalkozás tevékenységét, pl. gépek, bútorzat, ingatlan

                                     III.      Befektetett pénzügyi eszközök: éven túli pénzeszközök sorolhatók ide, pl. kötvény, részvény, éven túli lekötések

              B.        Forgóeszközök:

                                          I.      Készletek: éven belüli eszközök készletei, pl. anyagok, áruk, félkész-, befejezetlen-, késztermékek

                                       II.      Követelések: tipikus formája a vevők, ami a vállalat értékesítéséből származó kintlévőség

                                     III.      Értékpapírok: éven belüli értékpapírok tartoznak ide, pl. forgatási célú részvény, kötvény, egyéb rövid lejáratú értékpapírok

                                    IV.      Pénzeszközök: azok a pénzeszközök tartoznak ide, amelyek a folyamatos működést biztosítják, pl. pénztár, elszámolási betétszámla (az a bankszámla, amelyről a kifizetés történik, és amelyre a jóváírások érkeznek)

             C.        Aktív időbeli elhatárolások

 

Források:

             D.        Saját tőke:

                                          I.      Jegyzett tőke: az a tőke, amivel a társaság jegyezve lett

                                       II.      Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

                                     III.      Tőketartalék

                                    IV.      Eredménytartalék

                                       V.      Lekötött tartalék

                                    VI.      Értékelési tartalék

                                  VII.      Mérleg szerinti eredmény (MSZE): adózott, tiszta eredmény, az eredmény-kimutatás legalsó sora; először az eredmény-kimutatást készíti el a vállalkozás, és a mérleg szerinti eredményt beírja a saját tőke megfelelő helyére

              E.        Céltartalékok: speciális saját tőke, amelyet a vállalkozásnak törvények alapján félre kell tennie meghatározott célokra; pl. elbocsátás esetén várható végkielégítésre, szervízhálózat létrehozására való kötelezés, amely a vevőt védi

              F.        Kötelezettségek: tartozást jelent

                                          I.      Hátrasorolt kötelezettségek

                                       II.      Hosszú lejáratú kötelezettségek:

·              éven túli kölcsön, hitel

·              kötvény kibocsátás

                                     III.      Rövid lejáratú kötelezettségek:

·              szállító

·              éven belüli kölcsön, hitel

·              adótartozások

             G.        Passzív időbeli elhatárolások

 

Leltár:

·        olyan kimutatás, amely az eszközök és források, vagy egy-egy csoportjuk valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét tartalmazza tételesen felsorolva

·        alaki- és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie

·        a mérleg alapja

·        fajtái:

o       tartalma szerint:

§         részleges

§         teljes

o       célja szerint:

§         vagyon megállapító

§         elszámoltató

o       időpontja szerint:

§         nyitó

§         záró

§         évközi

 

Leltározás:

·        az a tevékenység, folyamat, amely során elkészítjük a leltárt

·        bizonylatok alapján történik

·        kötelező írásba foglalni a leltárkészítési szabályzatot

·        leltározás módja:

o       mennyiségi felvétel: tényleges megszámlálást, mérést jelenti

o       egyeztetés: pl. banki kivonatok, vevő-, szállító-nyilvántartás, adó-nyilvántartás, hitel-nyilvántartás

·        a leltározás elvégezhető:

o       folyamatosan

o       fordulónappal

·        leltári különbözetek:

o       hiány: leltár szerint < könyv szerint

o       többlet: leltár szerint > könyv szerint

 

Leltár és mérleg összehasonlítása:

·        hasonlóságok:

o       teljes körű

o       eszközök és források értéke megegyezik

o       vonatkozhat fordulónapra

o       azonos bizonylatokból készül

o       aláírással kell hitelesíteni

·        különbségek:

o       a leltár mennyiségben és értékben is, a mérleg csak értékben mér

o       a leltár felépítése kötetlen, a mérlegé a számviteli törvény alapján meghatározott

o       a leltár teljes részletességgel tartalmazza a források és az eszközök arányát, a mérleg összevont

 

Példák számviteli alapelvekre:

·        vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozónak a könyvvezetésben és a beszámoló összeállításakor abból kell kiindulnia, hogy működését belátható jövőben is fenn tudja tartani, nem várható működésének beszüntetése vagy jelentős csökkenése

·        valódiság elve: a könyvvezetésben feljegyzett, a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók, továbbá értékelésük megfelel a számviteli törvény előírásainak

·        bruttó elszámolás elve: a bevételek és költségek ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el

·        valódiság elve: a könyvvezetés és a beszámoló áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelő rendezett formában készül

 

Eredménykimutatás:

·        olyan könyvviteli okmány, amely az adott időszakra vonatkozóan vezeti le az eredményt

·        fordulónapra vonatkozik

·        a szv. tv. által meghatározott szerkezete

·        összevont, pénzértékben közli az adatokat

·        fajtái:

o       összköltség eljárású

§         lépcsős („A”)

§         kétoldalas („B”)

o       forgalmi eljárású

§         lépcsős („A”)

§         kétoldalas („B”)

·        az eredménykategóriákra tagozódik

o       üzemi, üzleti eredmény

o       pénzügyi termékenység eredménye

o       szokásos tevékenység eredménye

o       rendkívüli tevékenység eredménye

o       adózás előtti eredmény

o       adózott eredmény

o       mérleg szerinti eredmény

·        a mérgel szerinti eredmény bekerül a saját tőke közé

·        a cég először az eredménykimutatást készíti el, és ezt követően a mérleget

 

Kiegészítő melléklet:

·        a mérleget és az eredménykimutatást magyarázza számszerűen és szövegesen

·        három részre tagozódik:

o       általános rész: cég bemutatása

o       specifikus rész

o       tájékoztató rész

 

 

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 614708
Hónap: 6801
Nap: 177