Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Statisztika

2009.02.01

Statisztika fogalma

  • a valóság jellemzésére szolgáló tevékenység
  • számszerű összefüggések vizsgálata, publikálása
  • a számszerű jellemzés módszertana is a statisztika fogalomkörébe tartozik

 

Statisztika elemei:

  • adatok (információt hordozó jelek)
  • statisztikai módszerek (elemző eszközök, mutatószámok)
  • rendszer (adatgyűjtés, rendszerezés, számolás, közlés)

 

Statisztika ágai

  • leíró statisztika: elemzési eszközökkel, feldolgozási módszerekkel foglalkozik
  • matematikai statisztika: a valóság egy részének ismerete alapján az egészre vonatkozó következtetések levonása (mintavételes eljárás)
  • gazdasági statisztika: a gazdasági élet vizsgálatával foglalkozik
  • népesség statisztika, demográfia

 

Adatfelvétel köre:

  • reprezentatív(részleges): nem terjed ki valamennyi elemre, egyedre. Előnye, hogy olcsóbb és rövidebb ideig is tart. A mintavétellel történő felmérés lehet tudatos, vagy véletlenszerű.
  • teljes körű megfigyelés: költséges, időben hosszú, pl. népszámlálás

 

Adatfelvétel módja:

  • primer (elsődleges) adatgyűjtés – pl. személyes megkérdezés
  • szekunder (másodlagos) adatgyűjtés – pl. kérdőív

 

Megfigyelési módok:

  • kikérdezés
  • önbevallás

 

Statisztikával szemben támasztott követelmények (1993. évei statisztikai törvény alapján):

  • valóságot tükrözi
  • gyors
  • világos
  • egyértelmű
  • áttekinthető

 

Statisztikai alapfogalmak:

  • sokaság: akire, vagy amire a megfigyelés irányul
    • fősokaság
    • részsokaság
  • ismérv: szempont, tulajdonság, ami alapján a sokaságot vizsgáljuk

ismérvek fajtái:

o       mennyiségi: az ismérv változatok (pl. nemek szerint férfi, nő az ismérv változat, lakhely szerint szegediek, nem szegediek; a különböző szempontokra a lehetséges esetek, variációk) számokból állnak

o       minőségi. az ismérv változatok szövegesek

A területi jellegű szempont, az a mennyiségihez sorolható.

Az időbeli jellegű szempont a mennyiségihez sorolható.

  • sokaság fajtái:
    • álló sokaság:
      • állapotot fejez ki
      • időpontra vonatkozik
      • pl. ember, állat, növény, intézmény
    • mozgó sokaság:
    • folyamatot érzékeltet
    • időtartamra, időszakra vonatkozik
    • pl. termelés
  • sor: a sokaság egy szempont szerinti rendezése (nem a leírás módja számít, hanem hogy egy szempont szerint vizsgáljuk)

sorok fajtái:

·        felhasznált ismérv szerint:

o       mennyiségi sor

o       minőségi sor

o       területi sor

o       időbeli sor

o       leíró sor: a vizsgált tényezőt több oldalról jellemezzük, leírjuk; különféle mértékegységűek

·        keletkezési mód szerint:

o       csoportosító sor: adatai összegezhetők; ha nincs összesítve, akkor is van értelme; általában mennyiségi és idősor adatai csoportosító sorok

o       összehasonlító sor: adatai nem összegezhetők; általában az idősor és a területi sor tartozik ide

o       felsorolással keletkezett sor: leíró sor tartozik ide

  • tábla: ha a statisztikai sokaságot egyidejűleg legalább 2 ismérv szerint vizsgáljuk

tábla jellemzői:

    • fej- és oldalrovatból áll, amelyek felcserélhetők
    • címe kell hogy legyen
    • mértékegységre kell figyelni
    • a táblázatban nem maradhat üresen cella

tábla fajtái, a benne található sorok szerint:

    • összehasonlító tábla
      • összehasonlító sorokból áll
      • nem összegezhetők, nem tartalmaz összesen rovatot
      • tartalmazhat leíró sort is
    • csoportosító tábla
      • egyik irányban csoportosító- másik irányban összehasonlító sor
      • egyik irányban van összesen
    • kombinációs tábla
      • mindkét irányban csoportosító sorokat tartalmaz
      • több irányban összegezhető
 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 614707
Hónap: 6800
Nap: 176