Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyvelési alapok

2008.12.05

Gazdasági művelet:

Ø      a vállalat vagyonára, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható események tartoznak ide

Ø      pl. értékesítés, beszerzés, befizetés bankszámlára, pénzfelvétel bankszámláról, átutalások, jegyzőkönyvek

Ø      fajtái:

    • egyszerű gazdasági események: olyan gazdasági események tartoznak ide, amelyek a vagyonra hatnak

fajtái:

·    eszköz körforgás:
anyag vásárlása készpénzért

anyag – eszköz - +
készpénz – eszköz - -

az eszközök összetételében következett be változás, de az eszköz összesen (mérlegfőösszeg) nem változott

·    forrás körforgás:
szállítókkal szembeni tartozásunkat hitelből fizetjük ki

hitel – forrás - +

szállító – forrás - -

a források összetételében következett be változás, de a források összesen (mérlegfőösszeg) nem változott

·    tőkekivonás:

szállítókkal szembeni tartozásunkat bankszámláról kifizetjük

bankszámla – eszköz - -

szállítók – forrás - -

eszköz és a forrás is csökken, a mérlegfőösszeg és a vállalat vagyona is csökken

·    tőkebevonás:

anyagvásárlás későbbi kifizetéssel

anyag – eszköz - +

szállító – forrás - +

eszköz és a forrás is nő, és a mérlegfőösszeg és a vállalat vagyona is nő

    • összetett gazdasági esemény: olyan gazdasági események tartoznak ide, amelyek vagyonra, költségre, ráfordításra, eredményre hatnak

pl. fűtésköltség, telefonköltség, bérköltség, értékesítésből árbevétel

 

A könyvvezetés lehet:

Ø      egyszeres

Ø      kettős

o       idősoros:

§         időrendben való könyvelést jelent

§         eszköze a napló (kontírozóív)

o       számlasoros

§         vagyonelem szerinti nyilvántartást, könyvelést jelent

§         eszköze a számla (kétoldalú kimutatás, amelynek a bal oldalát tartozik oldalnak, a jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük)

 

Számlához kapcsolódó fogalmak:

Ø      forgalom

o       tartozik forgalom: a bal oldalra könyvelt tételek összege

o       követel forgalom: a jobb oldalra könyvelt tételek összege

Ø      egyenleg: a tartozik és követel forgalom különbsége

o       tartozik egyenleg (TE): T forgalom > K forgalom

o       követel egyenleg (KE): T forgalom < K forgalom

o       egyenleg = 0 (E=0): T forgalom = K fogalom

 

Számlák fajtái:

Ø      eszközszámlák: általában T egyenlege van, vagy 0 az egyenlege

Eszközszámla

Nyitóegyenleg

-

+

záróegyenleg

 

 

Ø      forrásszámlák: általában K egyenlege van, vagy 0 az egyenlege

Forrásszámla

-

Nyitóegyenleg

záróegyenleg

+

 

 

Ø      költségszámla: év elején nincs nyitóegyenleg, és év végén nincs záróegyenleg

Költségszámla

+

-

 

 

Ø      eredményszámla:

Eredményszámla

-

+

Ráfordítás

-

+

 

 

Bevétel

-

+

 

 

 

Mérlegszámlák:

Ø      eszközszámla

Ø      forrásszámla

 

Eredményszámlák:

Ø      költségszámla

Ø      ráfordításszámla

Ø      bevételszámla

 

 

Tételszerkesztés szabályai, tételelemzés:

Ø      melyik vagyonelemet érinti (E,F)

Ø      abban milyen irányú változást idézett elő (+,-)

Ø      az előző kettő alapján meghatározzuk, hogy melyik számla melyik oldalára kerül

Ø      az előző három alapján összeállítjuk, kikontírozzuk a tételt (mindig egy számla bal oldalára, majd egy másik számla jobb oldalára könyvelünk)

Példák:

  • árut vásárolunk 10000Ft készpénzért (nincs áfa)

áruk – E, +, T o.

készpénz, pénztár – E, -, K o.

T Áruk

K Pénztár

Beszerzés

100000

100000

  • bankszámláról 50000Ft készpénzt veszünk fel

bank – E, -, K o.

pénztár – E, +, T o.

T Pénztár

K Elszámolási betétszámla

Felvétel

50000

50000

  • 50000Ft készpénzt fizetünk be a bankszámlára

bank – E, +, T o.

pénztár – E, -, K o.

T Elszámolási betétszámla

K Pénztár

Befizetés

50000

50000

A bank és a pénztár közti műveleteknél az időbeli eltolódás miatt a későbbiekben technikai számlát használunk.

  • törlesztjük hitelünket bankszámlánkról (20000Ft)

hitel – F, -, K o.

elszámolási betétszámla – E, -, T o.

T Hitel

K Elszámolási betétszámla

Hiteltörlesztés

20000

20000

A bank és bank közti műveleteknél is technikai számlát fogunk használni.

 

 

Számlakeret:

  • a Szt. által megfogalmazott szabály szerint épül fel
  • célja: a gazdasági események könyvelése egységes rendszerbe kerüljön
  • felépítése: számlaosztályok
    1. Befektetett eszközök
    2. Készletek
    3. Követelés, értékpapír, pénzeszköz, aktív időbeli elhatárolások
    4. Forrás
    5. Költségnemek
    6. vezetői számvitel használja (költségek)
    7. vezetői számvitel használja (költségek)
    8. Ráfordítások
    9. Bevételek

 

Vállalkozói számlarend:

  • a gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével számlarendet készít
  • írásban kell elkészíteni
  • belső szabályzat
  • tartalmazza az alkalmazásra kerülő számlákat ill. az alkalmazandó bizonylati rendet
  • két részre osztható:
    • számlatükör: számlaszámok ill. számlanevek találhatók benne meghatározott sorrendbe
    • szöveges számlarend: a számlákhoz szöveges magyarázatot fűz

 

Számlatükör szerkezete: decimális felosztású

  • számlaosztály (pl. 3)
  • számlacsoport (pl. 38)
  • számla (pl. 384)
  • alszámla (pl. 384)

előnye: megkönnyíti a csoportosítást

hátránya: csoportosítást korlátozása

 

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 614708
Hónap: 6801
Nap: 177