Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gazdasági tételek kidolgozva 1-7

2008.05.02

1. Határozd meg a szükséglet és az igény fogalmát! Csoportosítsd és rangsorold a szükségleteket! Milyen és rangsorold a szükségleteket! Milyen törvényszerűségek jellemzik a szükségleteket? Mit értünk a javak fogalma alatt? Csoportosítsd a javakat a tanultak alapján!

Szükséglet: olyan hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvést vált ki. A szükségletek végtelenek.

A szükségletek csoportosítása:
  1. Szükséglet-kielégítés módja szerint:

·        Egyéni

·        Társadalmi: a társadalom kisebb csoportjai együttesen elégítik ki. Ezeket a szükségleteket egyénileg kielégíteni vagy lehetetlen, vagy túl drága lenne.

  1. Élettevékenység alapján:

·        Gazdasági: kielégítése valamilyen gazdasági tevékenységhez kötődik.

·        Gazdaságon kívüli: szórakozás, vallás, művelődés, politika

  1. Létfenntartáshoz való kapcsolat alapján:

·        Alapvető

·        Létszükségletek: ezek kielégítése nélkül az élet nem lenne lehetséges.

·        Társadalom működéséből fakadó szükségletek: ezek kielégítése nélkül az adott társadalomban az élet nem lehetne lehetséges.

·        Választható: az életminőséget alapvetően meghatározza kielégítésük.

A szükségletek jellemzői:

·        Sokfélék

·        Folyamatosan bővülnek

·        Szerkezetük változik

A szükségletek szintek szerint hierarchikusan rendeződnek. Mihelyt egy alacsonyabb szinten lévő szükségletet elfogadható mértékben kielégítenek, belép a következő szinten lévő szükséglet. A folyamat végtelen, egy bizonyos szükségletet ki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem.

A szükségletek változását és gyarapodását a következők jellemzik:

1)      Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet.

2)      Egyre több az olyan szükséglet, amelyet régebben a választott szükségletek közé soroltunk, de a fejlődés során megszokottá és tömeges igényűvé válik, és így átkerül az alapvető szükségletek körébe.

3)      Minél kisebb a család jövedelme, annál nagyobb a jövedelmén belül az a rész, amit a lét- illetve az alapvető szükségletekre kell fordítani.

4)      A szükségletek növekvő kielégítése a szükségletek növekedéséhez vezet, hisz egyes szükségletek kielégítése újabb szükségleteket teremt.

5)      Minél inkább kielégíthetők az egyéni szükségletek, annál inkább nőnek a társadalmi szükségletek.

Szükséglet ¹ Igény
Igény: a szükséglet-kielégítés konkrét módja.
Javak

A javak azon dolgok összességét jelenti, melyek a szükségletek kielégítésére alkalmasak.

1)      Szabad javak

·        A természetben megtalálhatók

·        Természetes formájukban alkalmasak a fogyasztásra

·        Korlátlanul állnak rendelkezésre

·        Ingyenesek

2)      Gazdasági javak

·        A gazdaság állítja elő

·        Át kell őket alakítani, hogy fogyaszthatók legyenek

·        Szűkösen állnak rendelkezésre

·        Nem ingyenesek

Anyagi javak (termékek)

§         Termelési eszközök

§         Fogyasztási cikkek

Nem anyagi javak (szolgáltatások)

§         Termelési eszközök

§         Fogyasztási cikkek

Fogyasztási cikk: a termék vagy szolgáltatás, amely közvetlenül szolgálja a fogyasztást.

Termelési eszköz: az a termék vagy szolgáltatás, amely egy termelés inputjaként szolgál, a fogyasztást közvetetten szolgálja.

Javak
1.

az egyes személy
fogyasztása csökkenti mások fogyasz-
tását; bizonyos
fogyasztók kizárhatók a fogyasztásból

az egyes személy fogyasztása nem csökkenti a mások fogyasztását; bizonyos fogyasztók kizárhatók a fogyasztásból

egyes emberek
fogyasztása nem
csökkenti a
mások
fogyasztását; senki
sem zárható ki
a fogyasztásból

2.

fizetni kell érte

fizetni kell értük

nem kell fizetni


2. Milyen gazdasági szektorokat különböztetünk meg? Mutasd be a 4 tényezős gazdasági körforgás modelljét!

A gazdaság 3 fő szektora:

Primer szektor                                  Kitermelő

Szekunder szektor                            Feldolgozó

Tercier szektor                                 Szolgáltató

Háztartás-vállalat:
  1. a termelési tényezők tulajdonosai bérbe adják a termelési tényezőket a vállalatoknak.
  2. Megkapják cserébe a termelési tényezők ellenértékét
Munkaóra – munkabér
Tőke – kamat
Föld – földjáradék
  1. Felajánlják a termékeiket a háztartásnak.

A háztartás kifizeti a termékek, szolgáltatások ellenértékét a vállalatoknak.

Állam-háztartás:
  1. A háztartás adót fizet az államnak.
  2. Cserébe kormányzati szolgáltatásokat kap.
  3. A háztartás felajánlja termelési tényezőit az államnak (pl.: munka).

Cserébe megkapja az ellenértéket (munkabér).

Állam-vállalat:
  1. A vállalat adót fizet az államnak.
  2. Cserébe kormányzati szolgáltatásokat kap.
  3. A vállalat felajánlja termékeit és szolgáltatásait az államnak.

Cserébe megkapja a termékek és a szolgáltatások ellenértékét.

Külföld-vállalat:
  1. A vállalat felkínálja termékeit és szolgáltatásait a külföldnek. (export)
  2. Cserébe megkapja az ellenértéket.
  3. A külföld felajánlja termékeit és szolgáltatásait a vállalatnak. (import)
Cserébe megkapja az ellenértéket.
Állam-külföld:

Szinte ugyanaz, mint a vállalat-külföld. Minden egyes csere valójában két egymással ellentétes folyamatot jelent.

  • Reál /termékek/ mozgása
  • Pénzmozgás – a reált kíséri


3. Mi jellemző a vállalkozásokra? Csoportosítsd a vállalkozásokat a tanult szempontok szerint! Sorold fel a vállalkozás szereplőit és érdekeiket! Melyek a vállalkozói lét motivációi? Melyek egy vállalkozó jellemző motivációi?

Vállalkozások jellemzői:
  • Gazdálkodás: A szűkös erőforrások legoptimálisabb felhasználását jelenti, azaz a lehető legkisebb ráfordítással próbálják meg a lehető legnagyobb bevételt elérni.
  • Kockázatvállalás: A vállalkozás, pénze befektetésekor még nem tudja, hogy a jövőben hoz-e elég bevételt a tevékenysége.
  • Nyereség központúság: A vállalkozások arra törekszenek, hogy bevételei hosszú távon meghaladják a kiadásaikat.

·        Nyílt rendszer: A vállalkozás működése állandó kapcsolatban áll a környezetével: alkalmazkodik hozzá és alakítja.

Vállalkozások csoportosítása:

2)      Nemzetgazdasági ág szerint

      • Kitermelő szektor
      • Ipari szektor
      • Szolgáltatási szektor

3)      Tevékenységi kör alapján
Attól függ, hogy milyen termékeket állít elő, vagy milyen szolgáltatást nyújt.

4)      Társas vagy egyéni

5)      Méret szerint

      • A foglalkoztatottak tekintetében
        • Mikro                                       1-10
        • Kis                                           11-50
        • Közép                                      51-250
        • Nagy                                        250-500
        • Óriás                                        501-től
      • Bevétel alapján
      • Lekötött eszközök értéke alapján

6)      Vállalkozási forma (jogi szempont szerint)

      • Egyéni vállalkozó
      • KKT.
      • BT.
      • KFT.
      • RT.                                                       NYRT., ZRT.
      • Egyesülés
      • Közös vállalat

7)      Diverzifikáltság szerint (vízszintes tevékenységi kiterjedés)

      • Nem diverzifikált
      • Kevéssé diverzifikált
      • Erősen diverzifikált

8)      Vertikáltság szerint (függőleges tevékenységi kiterjesztés)                      a termelési lánc mekkora részét fedi le a cég tevékenysége

      • Nem fedi le
      • Lefedi
A vállalkozás szereplői és érdekeik:
  • Tulajdonosok: vagyonukat adják a vállalkozásnak, tehát szerepük a tőkebefektetés, érdekük a vagyon növelése és a profit elérése
  • Menedzserek: szervezési, döntéshozási képességüket adják a vállalkozásnak. Feladatuk a tevékenységek megtervezése, megszervezése, irányítása és ellenőrzése. Szintén a vállalat növelésére törekszenek, ezáltal nő a saját fizetésük és hatalmuk.
  • Alkalmazottak: munkaerejüket adják a vállalkozásnak a bérért cserébe. Feladatuk a tevékenységek végrehajtása. Érdekük a bér növekedése. Az alkalmazottak természetes konfliktusban állnak a menedzserekkel és a tulajdonosokkal, hiszen ami a jövedelem a munkavállalóknak, az költség a vállalkozásnak, vagyis a menedzsereknek és a tulajdonosoknak.


4. Milyen vállalkozási formákat ismersz? Jellemezd az egyes vállalkozási formák működését!

Vállalkozási formák

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok:

  • KKT.
  • BT.

Jogi személyiségű gazdasági társaságok:

  • KFT.
  • NYRT., ZRT.
  • Egyesülés
  • Közös vállalat

Gazdasági társaság alapításával kapcsolatos főszabályok: bármely jogalany, bármely jogalannyal alapíthat gazdasági társaságot, pl.: két természetes személy; egy természetes személy egy gazdasági társasággal; két gazdasági társaság; állam egy gazdasági társasággal; állam egy természetes személlyel; két állam.

Főszabály alóli kivételek:

·      Egyesülést, közös vállalatot csak jogi személyek alapíthatnak, magánszemélyek nem.

·      Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja (a korlátlan felelősség azt jelenti, hogy nem csupán a bevitt vagyon erejéig felel a társaság tartozásaiért, hanem magánvagyonával is felel érte).

·      A KKT. és BT. nem lehet korlátlanul felelős tagja másik ilyen társaságnak.

KÖZKERESETI TÁRSASÁG:

·        Jogi személyiséggel nem rendelkező, egyszerű gazdasági társaság.

·        Társasági szerződéssel lehet létrehozni

·        A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.
Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a társaság a tartozásáért közösen felelnek, vagyis bárkitől kérhető a tartozás.

·        A tagok kötelesek személyesen is közreműködni a társaság tevékenységében.

BETÉTI TÁRSASÁG:

·        Az egyik tagot beltagnak nevezik, akinek a felelőssége korlátlan, a másik tagot kültagnak nevezzük, akinek a felelőssége korlátozott (vagyoni betét mértékéig felel).

·        Amennyiben a társaságban több beltag van, a felelősségük egyetemleges.

·        Alapjában véve a beltag helyzete a meghatározó, mert általában ő irányítja a céget.

·        A kültag szerepe a megfelelő tőke biztosítása.

EGYESÜLÉS:

·        Csak jogi személyek alapíthatják, saját gazdálkodó eredményük előremozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviselésére.

·        Saját profitra nem törekszenek, a nyereség általában a tagvállalatoknál csapódik le.

·        A vagyonukat meghaladó esetleges tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

KÖZÖS VÁLLALAT:

·        Jogi személyek által közös gazdasági tevékenységre alapított társaság, amely elsősorban a saját vagyonával felel a tartozásaiért

·        Ha a saját vagyon a tartozások fedezésére nem elegendő, akkor a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek.

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG:

·        A tagok a KFT. alapításakor, illetve az abba való belépésekor nem a teljes magánvagyonukat kockáztatják, „csak” a társaságba fektetett vagyonukat (felelősségük korlátozott).

·        A cég előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alapul.

·        Minimálisan 500. 000 Ft tőkével alapítható

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG:

·        Nagy létszámú tőkés társaságok típusa

·        Előre meghatározott összegű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag felelőssége pedig a társasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének megfizetésére terjed ki, a felelősség korlátozott.

ZRT.:         alaptőke: 5 000 000 Ft              nem vihető tőzsdére

NYRT.:      alaptőke: 20 000 000 Ft            tőzsdére vihető


5. Mutasd be az egyes vállalati piacorientációkat! Sorold fel és jellemezd a különböző marketingszervezeteket!

Termelési koncepció:

A vállalkozás fő célja a termelés bővítése és az árcsökkentés.

  • Tömegtermelés megjelenésekor alakult ki
  • Egészen az 1950-es évek végéig tartott
  • Alapja a nagy kereslet, a telítetlen piac
Termék koncepció:

A vállalkozás fő célja a termék minőségének javítása, de nem a fogyasztók igényei alapján, hanem öncélúan.

  • Az 1960-as évekre jellemző
Értékesítési koncepció:

A vállalkozás fő célja a bármi áron történő eladás agresszív módszerekkel. Azt akarják eladni, amit előállítottak, a helyett, hogy azt állították volna elő, amit eladnak.

  • 1970-es évekre jellemző
Marketing koncepció:

A vállalkozás fő célja a fogyasztó igényeinek kielégítése profitszerzés mellett.

Elemei:

piacközpontúság: a marketing a piac igényeire helyezi a hangsúlyt

vevőorientáció: a marketing a vevő fejével gondolkodik

koordinált marketing: az egész szervezetet használja a marketingszemlélet, minden dolgozónak hozzá kell járulnia a fogyasztó igényeinek kielégítéséhez

profit: nem mellékes cél, de a profit szerzésének módja a fogyasztó igényeinek nyereséges kielégítésében keresztül történik

  • 1980-as évek uralkodó irányzata
Társadalomközpontú marketingkoncepció:

A vállalkozás fő célja a fogyasztó igényeinek a kielégítése profitszerzés mellett, figyelembe véve a társadalmi érdekeket.

Pl.: környezetszennyezés minimalizálása, alapítványok támogatása

·        1990-es évekre jellemző

Marketingszervezetek

A marketingszemlélet a vállalat szervezeti formájában többféleképpen megjelenhet, vagyis a vállalkozás a marketingre vonatkozóan többfajta szervezetfelépítési modell közül választhat.

1.      Funkcionális szervezet (leggyakoribb)

2.      Termékorientált szervezet
A feladatok az egyes termékköré szerveződnek

3.      Körzetorientált szervezet

4.      Vevőorientált szervezet


6. Mutasd be a vállalkozás marketingkörnyezetét!

A VÁLLALKOZÁS KÖRNYEZETE

A vállalkozás környezetét megkülönböztethetjük kétféle szempontból:

  • Külső környezet
  • Belső környezet

A vállalkozás külső környezetén azokat a vállalaton kívüli tényezőket értjük, amelyek hatással vannak a vállalkozás működésére. A külső környezeti tényezőket két csoportba oszthatjuk:

  • Mikrokörnyezet
  • Makrokörnyezet
Mikrokörnyezet

Olyan külső tényezők, amelyek hatást gyakorolnak a vállalkozásra, és a vállalkozás is vissza tud hatni rájuk.

Elemei:

a.       Együttműködő szervezetek

                                                               i.      Szállítók: azok a vállalkozások, akiktől a vállalat beszerzi a termeléshez szükséges termelési tényezőket (inputok)

                                                             ii.      Szállítmányozók (fuvarozók): olyan vállalkozások, akiktől a vállalkozások, akik a termékeket a célállomásra juttatják, fuvarozást bonyolítják

                                                            iii.      Vevők (fogyasztók): akik a termékeket, szolgáltatásokat megvásárolják

                                                           iv.      Kereskedők: olyan vállalkozások, akik a termék értékesítését végzik

                                                             v.      Pénzügyi szolgáltatók: olyan vállalkozások, amelyek pénzügyi szolgáltatást nyújtanak a vállalkozásoknak, pl.: bank, takarékszövetkezet, bróker cég, biztosítók, lízingtársaságok

                                                           vi.      Marketingszolgáltató: reklámügynökség, piackutató cég, marketing tanácsadó

b.      Versenykörnyezet: versenytársak, konkurencia

c.       Nyilvánosság: közvélemény, érdekvédelmi szervezetek, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, média

Makrokörnyezet:

1.      demográfia környezet: vizsgálatakor a népesség jellemzőit elemezzük, pl.: nemek, életkor, halálozás-születés, iskolai végzettség, öregedő társadalom: egyre több az idős egyén (nyugdíjas), közben egyre kevesebb gyerek születik, továbbtanulás: egyre tovább tanulnak a fiatalok, nő az elváltak aránya, élettársi kapcsolatok aránya nő

2.      gazdasági környezet: a gazdaság egyes fő jellemzőit vizsgálják, pl.: GDP, átlagbér (bruttó 160 000-180 000 Ft), infláció: árak tartós növekedése, export nagysága, munkanélküliek aránya, megtakarítások nagysága, hitelállomány

3.      természeti környezet (ökológia) a természet erőforrásait, változásait vizsgáljuk (pl.: ásvány kincsek)

4.      technológia környezet: a technológia szintjén, fejlettségét jelenti, és ezt vizsgálják, illetve milyen új találmányok, technikai újítások jönnek létre

5.      politikai, jogi környezet: a jogszabályokat, a kormányszerveket, a politikai berendezkedést értjük alatta

6.      társadalmi, kulturális környezet: az alapvető kulturális értékeket, hagyományokat, és ezek intézményeit jelenti


7. Mi a termék? Jellemezd a termékszinteket! Csoportosítsd a termékeket a tanultak alapján! Mit értünk szolgáltatás alatt? Melyek a szolgáltatások jellemzői?

Termék: olyan tárgyiasult dolog, amely az emberi munkának az eredménye, szükséglet kielégítésére alkalmas, és a piacon e célból a fogyasztóknak felkínálható.

A termékek különböző szintjei:
  1. Úgynevezett absztrakt vagy elvont termékszint: a termék lényegét jelenti, azaz, hogy milyen szükségletet elégít ki
  2. Tárgyiasult termékszint: a szükségletet kielégítő termék konkrét megjelenési formája
  3. Kiegészült termékszint: a vállalkozás a szigorúan vett szükségletkielégítő terméken kívül egyéb előnyöket is felkínál a termékhez

A fogyasztó soha nem magát a terméket keresi, hanem a termékben megtestesült szükségletkielégítő tulajdonságot. A vásárlónak sokkal fontosabb az absztrakt termék, minthogy hogyan tárgyiasul, hiszen megoldást keres a problémájára.

Termékek csoportosítása
  1. Tartósság szerint

·        Nem tartós javak                       jellemzői: egyszer lehet felhasználni, gyorsan fogyasztják el, gyakran vásárolják

·        Tartós javak                              jellemzői: hosszú időn át használják, többször felhasználható, ritka beszerzés

·        Szolgáltatások                           jellemzői: nem tárgyiasult, nem raktározható, ha egyszer igénybe lett véve, nem lehet rajta változtatni, nem különül el

  1. Rendeltetés szerint

a)      Fogyasztási cikkek                    jellemzői: egyéni felhasználásra kerülnek, nem igényelnek átalakítást
Fajtái:

·        Napi tömegcikkek: gyakran vásárolják őket, értékük viszonylag alacsony, könnyen elérhetőek, minimális energiát fordítanak a beszerzésükre

·        Megfontolást igénylő termékek: elsősorban szaküzletben vásárolják, ritkábban és tájékozódás után veszik őket, a terméket a hasznossága, a minősége, a márkája, ára, stílusa, kinézete alapján hasonlítják össze

·        Impulzuscikkek: meglátni és megvenni, előzetes tervezés nélkül vásárolt termékek

·        Luxuscikkek: egyedi, drága, márkával rendelkező termékek, speciális szaküzletben, hozzáértő személy segítségével vásárolják, megszerzésük érdekében nagyobb erőfeszítést is hajlandóak kifejteni

b)     Termelőeszközök: újabb termék előállítására szolgálnak, szolgáltatások nyújtásához használható

Fajtái:

·        Anyagok, anyagi eszközök: termelési folyamatban teljesen átalakulnak, beépülnek az új termékbe

·        Tárgyi eszközök: értékük fokozatosan épül be az új termék értékébe, vagyis több termelési folyamatban vesznek részt, és lassan, fokozatosan használódnak el

A FOGYASZTÁSI CIKKEK ÉS A TERMELŐESZKÖZÖK CSOPORTOSÍTÁSA

                 
Szempont
Fogyasztási cikkek
Termelő eszközök

Előállításának
mérete

nagy tömeg
nem nagy tömeg

Előállítási
önköltség

alacsony
magas

Választékelemek
száma

nagy
kicsi

Helyettesítési
lehetőség

nagy mértékű
nehéz

Folyamatos
módosítási igény

állandóan jelentkezik,
mértéke csekély

ritkán, de
elkerülhetetlen

Működési
összetettség

nem bonyolultak
Bonyolult

Használati
követelmény

megbízható működés
hibátlan működés

Szolgáltatás: olyan szükségletkielégítő tevékenység, amely nem tárgyiasult (megfoghatatlan)

Szolgáltatás jellemzői:
  1. megfoghatatlanság (a szolgáltatás nem tárgyiasult)
  2. elválaszthatatlanság: a szolgáltatás „termelése” és „fogyasztása” időben elválaszthatatlan, azaz a szolgáltatást keletkezésekor rögtön „elfogyasztják”
  3. ingadozás: a szolgáltatás minősége ingadozó lehet attól függően, hogy ki nyújtja, mikor és hol
  4. romlékonyság: a szolgáltatás olyan, mint egy „romlékony áru”, vagyis nem tárolható

Hasznosság: a termék vagy szolgáltatás szükségletkielégítő képességének nagysága a fogyasztói döntések egyik mozgató rugója.

Hasznosság jellemzői:

1.                  elégedettség: ha a termék vagy szolgáltatás megfelel a velő elvárásainak, akkor a vevő elvárásainak, akkor a vevő elégedett lesz, a marketingszemléletben tevékenykedő vállalkozás számára nem a termék eladása a cél, hanem a vevő elégedettsége

2.                  csere: ha nem elégedett a fogyasztó a termékkel, vagy szolgáltatással, akkor elcserélheti, visszacserélheti, tehát megszabadul tőle


 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 614707
Hónap: 6800
Nap: 176