Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pénzpiac

2009.12.09
Pénzpiac
 
1. A pénz funkciói:
            - értékmérő (elszámolási eszköz) funkció: a gazdasági szereplők tájékozódását szolgálja, a termékek árainak összehasonlítását teszi lehetővé
            - forgalmi eszköz funkció: az árumozgást közvetíti a gazdasági szereplők között
            - fizetési eszköz funkció: egyoldalú jövedelemátengedést jelent a gazdasági szereplők között (pl. hitelnyújtáskor, munkabér v. közüzemi számlák kiegyenlítésekor)
            - felhalmozási eszköz funkció: a pénz értékállósága és nagyfokú likviditása lehetővé teszi a pénz vagyontartását, felhalmozását
            - világpénz (nemzetközi pénz) funkció: amennyiben a pénz az előző négy funkciót nemzetközi forgalomban is betölti, akkor világpénznek tekintjük (pl. EUR, USD, JPY, CHF)
 
2. A pénz jellemzői:
            - társadalmilag elfogadott csereeszköz
            - nem romlandó
            - könnyen tárolható, szállítható
            - osztható (vannak címletei)
            - nagy iránta a kereslet
            - likviditása nagyobb fokú, mint más termékeké (likviditás itt a következőt jelenti: gyorsan és értékvesztés nélkül más termékre cserélhető)
 
3. A pénz kialakulásának folyamata:
 
            a, Az árutermelés kezdetén a gazdasági szereplők pénzt nem használtak, hanem árut árura cseréltek (barter).
            b, Az árutermelés fejlődésével egyes áruk kiváltak a többi áruk közül, és pénzként funkcionáltak, pl. só, állatbőr, élő állatok, csigák, kagylók, kövek, ásó (árupénz)
            c, Később az arany és az ezüst töltötték be a pénz szerepét (aranypénzrendszer)
            d, Az árutermelés további fejlődésével, a tömegtermelés beindulásával a pénz iránti szükséglet is megnövekedett. Viszont az arany korlátozottan állt rendelkezésre, ezért relatív pénzhiány lépett fel a gazdaságokban. Szükségessé vált a pénz helyettesítése, ez a pénzhelyettesítő eszköz lett a váltó. A váltó egy határozott időre szóló fizetési ígéret.
                        előnye: tovább biztosítható a termelés és a kereskedelem folyamatossága
                        hátránya: a váltót nem minden gazdasági szereplő fogadja el, ugyanakkor rendkívül sokféle váltó kerül forgalomba, amelyek kibocsátása során felmerülhet a bizalom és az adós fizetőképességének problémája. Ennek következtében szükségessé vált egy tőkeerős intézmény, amely biztosítja a pénz és a pénzhelyettesek forgalmát.
            e, Megjelennek a bankok, amelyek kezdetben pénzváltással és pénzőrzéssel foglalkoztak (bank = pénzváltó pad). A bankok később idegen váltóért cserébe saját váltót (bankjegyet) bocsátottak ki, amely a bank látra szóló (azonnali) fizetési ígérvénye. Ebben a bank vállalta, hogy azt bármikor pénzre, azaz aranyra váltja. Funkcióját a bankjegy csak a bankrendszeren kívül, tehát a gazdaságban tölthette be.
                        előnye: a termelés és a kereskedelem folyamatossága továbbra is biztosítható
                        hátránya: ez a rendszer csak akkor tud működni, ha a tranzakcióban szereplők azonos bankkal állnak kapcsolatban, és így el tudják fogadni, fel tudják használni a bank váltóját. Elfogadásuk azonban nem kötelező, nem törvényes fizetési eszközök. Ezért fontossá válik a bankjegyforgalom szabályozása.
            f, Kialakul a kétszintű bankrendszer, azaz az állam (uralkodó) kiemel a bankok közül egyet, amelynek váltóját (bankjegyét) minden gazdasági szereplő köteles elfogadni. Ez a bank lesz a jegybank (központi bank) A központi bank által kibocsátott váltó a jegybankpénz, amely államilag garantált papírpénz. (A világ első jegybankja az angliai – 1694)
Magyarországon az OMM idején jött létre az első jegybank. A Magyar Nemzeti Bankot viszont csak 1924-ben alapították meg. Kétszintű bankrendszerről 1987-től beszélhetünk, ekkor váltak szét végleg a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciók.
A mai pénzrendszerek már teljesen elszakadtak az aranytól, önálló belső értékük nincs. A bankok aranyra már nem váltják be. A mai modern pénz megjelenési formája lehet készpénz és bankszámlapénz.
 
4. Központi bank (jegybank) legfontosabb feladatai:
            - bankjegyek és érmék kizárólagos kibocsátása (emissziós jog)
            - az ország arany- és devizatartalékainak őrzése, kezelése
            - a monetáris politika végrehajtása, azaz szabályozza a gazdaságban lévő pénztömeg (pénzkínálat) nagyságát
            - a „bankok bankja”, mivel kezeli a kereskedelmi bankok számláit és kötelező jegybanki tartalékait
            - irányítja a külfölddel kapcsolatos fizetési és hitelforgalom lebonyolítását, valamint ellátja nemzetközi pénzügyi szervezetekben (Világbank, IMF) a tagsági feladatokat
            - legfőbb devizahatóságként szabályozza a hazai valuta árfolyamát
 
5. A központi bank pénzteremtésének lehetőségei:
            - hitelnyújtás a kereskedelmi bankok részére
            - külföldi deviza vásárlása révén hazai valuta juttatása a gazdaságba
A pénz „megsemmisülése” a hitel visszafizetésével, illetve a központi bank külföldi devizaeladásával történik. A pénz csak a bankrendszeren kívül töltheti be funkcióit.
 
A kereskedelmi bankok ún. pénzteremtő hitelt, míg a nem monetáris pénzintézetek ún. pénzújraelosztó hitelt nyújthatnak.
Amikor egy vállalat hitelt vesz fel bankjától, akkor a bank jóváírja az összeget a vállalat bankszámláján. A vállalat pénze tehát hitelpénz, a vállalatnak a bankkal szembeni követelése. A modern pénzteremtés alapvetően könyvelési művelet.
 
 
6. Bankbetétek fajtái:
 
a, lejárat szerint: látra szóló (azonnali), illetve lekötött v. határidős
b, pénznem szerint: belföldi valutában, ill. külföldi devizában elhelyezett betét
c, a betét tulajdonosai szerint: vállalati, lakossági betétek, pénzintézetek által elhelyezett betétek, külföldi gazdasági szereplők betétei
 
7. A makroökonómia pénzkategóriái:
 
M1 – azonnal felhasználható pénz: készpénz + látra szóló betétek
M2 – M1 + határidős betétek
M3 – M2 + takaréklevelek
 
 
 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 621996
Hónap: 7173
Nap: 284