Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az állam szerepe a gazdaságban

2009.05.30

1              Állam általános feladatai:

          az ország érdekeinek védelme

          a belső rend és igazságosság fenntartása

          a gazdasági és társadalmi élet intézményi és jogi hátterének biztosítása

2              Az állam gazdasági feladatai:

          a monopóliumok és a gazdasági verseny szabályozása

          a gazdaságban megtermelt jövedelmek újraelosztása

          a gazdaság stabilizálása

          közjavak termelése, előállítása

          extermáliák kezelése

3              Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció):

          elsődleges elosztás: a jövedelmeknek az újratermelési körfolyamat eredményeként kialakuló elosztása

          másodlagos elosztás vagy újraelosztás: a jövedelmeknek az állam általi elosztása az adók és támogatáson rendszerén keresztül

4              Jövedelemmegoszlás csoportosítása:

          a jövedelmek nagysága szerint meghatározható, hogy a háztartások bizonyos hányada az összes megtermelt jövedelem mekkora hányadával rendelkezik

          a jövedelmek forrása szerint meghatározható, hogy az emberek jövedelme egy adott országban milyen arányban származik munkatevékenységből, tőkebefektetésből, földtulajdonból, vállalkozói tevékenységből és társadalom biztosításból

          a jövedelmek társadalmi csoportok közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy az egyes háztartástípusok, férfiak és nők, ill. földrajzi területek milyen arányban részesednek az összes megtermelt jövedelemből

A jövedelemmegoszlás tisztán piaci körülmények között nem méltányos, hiszen az emberek körülményeik jelentős részét nem tudják befolyásolni. Ezért a kormányok feladata, hogy csökkentsék az indokolatlan mértékű jövedelem-különbségeket az adók és támogatások rendszerén keresztül.

5              Externáliák: egy piaci adásvétel esetén az adott üzleten kívülálló szereplők környezetét befolyásoló nem szándékolt hatások; külső gazdasági hatás. Tehát az alaptevékenység normális piaci adásvétel tárgyát képezi egy fogyasztó és egy termelő között, a tevékenységük által érintett harmadik szereplő viszont nem része az adott piacnak, nincs szerződéses kapcsolata sem a termelővel, sem a fogyasztóval, tehát piacon kívüli hatást kell elviselnie.

A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése:

          egyéni megítélés: a fogyasztók és a vállalatok tevékenységük során kizárólag saját határhaszon bevétel, és határköltség kategóriáikat vizsgálják, és ennek megfelelően igyekeznek maximalizálni hasznosságérzetüket ill. profitjukat

          társadalmi megítélés: a termékek előállítása ill. fogyasztása közben felmerülő, az egész gazdaságot érintő hasznosságot és költségeket vizsgálja

MSB (Marginal Social Benefit), társadalmi határhaszon: egy termék pótlólagos egységének előállításából ill. fogyasztásából eredő összes haszonváltozás

MSC (Marginal Social Cost), társadalmi határköltség: egy termék pótlólagos egységének előállításából ill. fogyasztásából eredő összes költségváltozás

Az egyéni és társadalmi haszon különbsége az externális haszon, az egyéni és a társadalmi költség különbsége az externális költség.

MSB = MSC


Externáliák csoportosítása:

          pozitív ill. negatív externáliák:

õ             pozitív externália: a külső hatás kedvezően befolyásolja mások környezetét. Az egyéni profitmaximalizáló output kisebb, mint a társadalmilag kívánatos.

õ             negatív externália: a külső gazdasági hatás kedvezőtlenül befolyásolja mások környezetét. Az egyéni profitmaximalizáló output nagyobb, mint a társadalmilag kívánatos.

          fogyasztói és termelői externáliák: attól függően, hogy termelőtevékenység vagy fogyasztás idézte elő az extern hatást beszélhetünk termelői, ill. fogyasztói externáliákról. Mindkettő lehet pozitív és negatív is.

Externáliák speciális területei:

          műszaki újítások: kidolgozásuk és megvalósításuk sok időt, szakértelmet, anyagi ráfordítást és kutatási, fejlesztési tevékenységet igényel (K+F). Megtérülésük hosszú idő után várható, ezeket az újításokat nemcsak adott vállalkozás alkalmazhatja, hanem széles körben elterjedve az egész társadalomnak okozhatnak hasznon-növekedést vagy költségcsökkenést. Ezért a műszaki újítások a pozitív externália klasszikus példái.

          környezetszennyezés: az emberiség rohamos gyarapodása valamint a bővülő ipari termelés nagymértékben rontja a természeti javak minőségét, károkat okoz a növény és állatvilágban. A környezetszennyezés ezért klasszikus példája a negatív externáliának.

Az extern hatások internalizálása: társadalmi szempontból az externáliák létezése akadályozza a szűkös erőforrások hatékony elosztását. Ezért szükség van a társadalmi optimum eléréséhez az internalizálásra. Ennek módszerei:

          önkéntes megállapodás: az extern hatás okozója és érintettje egymás érdekeinek figyelembevételével kompromisszumos megoldást keres. Előnye, hogy gyors és kényelmes, viszont minél több embert érint az extern hatás, annál nehezebb kompromisszumra jutni.

          bírósági úton történő kártalanítás: hosszadalmas, időigényes, költséges megoldás. Gyakran előfordul, hogy a jogrendszerek hiányosak és a tulajdonviszonyok sem mindig egyértelműek.

          adminisztratív intézkedések: hatósági előírásokkal próbálják korlátozni a negatív externáliával járó tevékenységeket. Előfordulnak azonban olyan előírások is, amelyek a pozitív externhatással járó tevékenységeket ösztönzik (pl. védőoltások, egészségügyi szűrővizsgálatok)

          adók és támogatások rendszere: a nagy terjedelmű, sok embert érintő extern hatások kezelésére alkalmasak. Lényege, hogy magasabb adókat vetnek ki a negatív extern hatást okozó tevékenységekre, ill. vissza nem térítendő támogatást (szubvenciót) nyújtanak a pozitív externáliát okozó tevékenységeknek.

Az internalizálás területén további előrelépések szükségesek:

          a jogrendszer hiányosságainak pótlása

          olyan műszaki és gazdasági eljárások kidolgozása, amelyek révén az extern hatások pontosabban mérhetők

          a környezettudatos szemléletmód terjedése


6              Gazdasági javak

          javak csoportosítása:

õ       tiszta magánjavak / piaci javak

õ       tiszta közjavak

õ       nyersjavak

          tiszta magánjavak:

õ       fogyasztásukkal csökken a mások számára fennmaradó készlet

õ       nagy a rivalizálás a fogyasztók között

õ       megvalósítható a fogyasztásból való kizárás (aki nem fizet kizárják)

õ       a piacon pénzért lehet beszerezni ezeket a javakat

õ       a fogyasztó a piacon pontosan beazonosítható azaz a konkrét termékhez kapcsolható

õ       a fogyasztásból nyerhető haszon közvetlenül az adott fogyasztásnál jelentkezik

          tiszta közjavak:

õ       fogyasztásukkal nem csökken a mások számára fennmaradó készlet

õ       nincs rivalizálás a fogyasztók között

õ       fogyasztásuk kollektív, tehát a fogyasztó pontosan nem beazonosítható

õ       közjavaknak két csoportját különböztetjük meg:

ô     szabad javak: víz, napfény, levegő

ô     termelt közjavak: világítás, gátvédelem, mentők, tűzoltóság

õ       a fogyasztók kizárása a fogyasztásból nem lehetséges, vagy rendkívül költséges lenne

          vegyes javak: az előző csoportok tulajdonságait átveszik, két csoportjukat tudjuk megkülönböztetni

õ       a túlzsúfoltságra hajlamos javak: használatuk ingyenes viszont a túlzsúfoltság miatt nem tudja mindenki használni, élvezni

õ       azon javak, amelyekért fizetni kell, viszont fogyasztásukkal nem csökken a mások számra fennmaradó készlet; pl. internet, kábeltévé, mobil

          közjavak, vegyes javak közös jellemzői és finanszírozásuk: olyan javak, amelyek a mindennapi élet és termelés normális működéséhez elengedhetetlenek. Előállításuk nem a megszokott piaci mechanizmuson keresztül történik. Ebből következően nincs igazi piacuk, keresletük, kínálatuk.       
Ennek okai:

õ       általában rendkívül költséges beruházást igényelnek és igen magas a fixköltség-ek aránya

õ       időben rendkívül elhúzódóak, megtérülésük igen hosszú idő után várható

õ       a fogyasztók pontosan nem beazonosíthatók, ezért az ellenérték beszedése nem megoldható

õ       a közjavak igénybevételének mértéke sem mindig meghatározható

õ       gyakran érzékelhető az ún. potyautas magatartás: az a jelenség, amikor a fogyasztó a közjavak fogyasztásakor igyekszik maximalizálni a közös eredményekből való részesedést ugyanakkor minimalizálni próbálja a közös költségekből való részvállalást

=> Magánvállalkozásoknak nem éri meg a közjavak előállítása, ezért a közjavak kínálatának megvalósítása az állam ill. önkormányzatok feladata, ezek forrása az adók.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 627212
Hónap: 7279
Nap: 256