Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vállalkozások munkaerő- és jövedelemgazdálkodása

2009.09.13

A vállalkozások munkaerő- és jövedelemgazdálkodása

(HR – human resources)

 

Munkaerő, mint termelési tényező sajátosságai:

§  vállalkozási célok megvalósításának eszköze

► felhasználása költség,

►ugyanakkor fizetési kötelezettség

§  önmaga megvalósításának, saját céljai elérésének döntési szabadságával bíró lény

 

Munkaerő-gazdálkodás feladata

§  meghatározni a vállalkozás munkaerő-szükségletét

§  megtalálni a kielégítés fedezetét, forrását

§  megszervezni a munkát, kezelni a munkakapcsolatokat

§  kialakítani, működtetni a bérgazdálkodást

§  kialakítani, működtetni ösztönzési rendszert

 

1.    A munkaerő-szükséglet

 

A munkaerő-szükséglet az a munkaerőigény, amellyel kielégíthető a vállalkozási stratégia, a szervezeti struktúra munkakörönként.

 

A munkakör egy személyre vonatkozó vállalkozási feladat, amely pontosan meghatározott tudást (szakismeretet) és képességeket feltételez.

 

Munkaerő-szükséglet meghatározásánál figyelembe kell venni

§  létszámszükségletet (ezt befolyásolja: termelés minősége, mennyisége, alkalmazott technológia, berendezések fajtája és állapota, stb.)

§  munkaerő-struktúrát (képzettséget, alkalmasságot, stb.)

§  munkateljesítmények alakulását

§  törvényes előírásokat (Munka Törvénykönyve)

 

Alapfogalmak a munkavállalással kapcsolatban

§  munkaviszony: kölcsönös megállapodással létrejött munkaszerződés, ami lehet határozott és határozatlan idejű, írott és szóbeli megállapodáson alapuló.

§  felmondás: a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, vagy csak a munkáltató, vagy csak a munkavállaló részéről. Lehet rendes vagy rendkívüli felmondás.

§  kollektív szerződés: olyan megállapodás, amely szabályozza a munkáltató és a munkavállaló közötti jogokat és kötelezettségeket. Egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.

§  munkaidő: napi 8 óra, amitől a felek közös megállapodással eltérhetnek, de nem haladhatja meg éves szinten a törvényes előírásokat (meghatározható heti, havi vagy éves nagyságban).

§  pihenőidő: jelenti a munkaközi szünetet (6 óra munka után 20 perc), a munkaidő közötti szünetet (8 vagy több órai munka után legalább 11 óra) és a munkanapok közötti szünetet (heti 2 nap).

§  túlmunka: a napi munkaidőt meghaladó vagy pihenőnapon, munkaszüneti napon végeztetett munka, de túlmunka a készenlét is.

§  szabadság: távollét a munkából. Lehet fizetés nélküli vagy fizetett. Az utóbbi lehet rendes (alap- és pótszabadság), rendkívüli és betegszabadság (évente max. 15 nap és az átlagkereset ….%-a jár rá - jelenleg kb 60 %).

 

A munkaerő-szükséglet meghatározásának egy speciális eleme a munkateljesítmény (Vi), ami egy kitűzött feladat teljesítése, elvégzése meghatározott idő alatt.

            Például: 1 nap alatt elkészült munkadarab, 1 hét alatt elvégezendő leltározás

 

Munkatermelékenység (Vi): a termelés és a termelésre fordított idő hányadosa.

 

2.    Bérgazdálkodás és ösztönzés

 

Bérgazdálkodás a bérpolitika kialakításával kezdődik, ami azon intézkedések és módszerek összességét jelenti, amelyek segítségével megvalósítjuk a vállalkozói célokat, operatív feladatokat. ► Bérgazdálkodás: a bérpolitika gyakorlati megvalósulása, azaz az élőmunkával való gazdálkodás és a megfelelő bérezési rendszer kialakítása.

 

Jó bérrendszer biztosítja a minél kisebb ráfordítással a minél nagyobb eredmény elérését.

 

Bérrendszerek – bérezési formák

§  havibért kap az, akinek a napi munkája nehezen mérhető, inkább csak munkaköre és hosszabb távon elvégzendő munkája határozható meg. Például: ügyviteli munkánál, vezetésben, műszaki irányításban, stb.

§  időbér: meghatározott időtartamra fizetett bér (ledolgozott idő * személyi bér).

§  teljesítménybér: meghatározott mennyiségű és minőségű munka díja. Például: elkészített darab * darabbér.

§  kombinált bér: egyidejűleg mind a két bérforma létezik a munkavállalóra vonatkozóan. Például: időbér +teljesítménybér – esztergályosnál karbantartásra időbér, míg az esztergálásra darabbér; havibér + teljesítménybér – üzletkötőnél fíx díjazás és a „szerzett üzletek” függvényében további díjazás, ami már teljesítménybérnek számít.

 

Bérek és keresetek - alapfogalmak

§  alapbér: besorolás szerinti bér.

§  kereset: munkaviszonyból származó összeg (tágabb értelmezés).

§  jövedelem: bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni érték, bevétel (nem minősül jövedelemnek a hitel!)

§  járandóság: bármilyen jogcímen megszerzett, munkáltató által kifizetendő összeg.

 

Tágabb értelmezésű kereset elemei

§  munkabér: az az összeg, amelyet a munkavállaló a végzett munkája mennyisége és minősége alapján pénzben vagy természetben kap.

ü  törzsbér: ténylegesen elvégzett munkáért járó bér.

ü  bérpótlék: munkakör ellátásához kapcsolódó bértöbblet, amely a különleges körülmények vagy feltételek mellett végzett munkáért jár és azt az alapbér megállapításánál nem vettek figyelembe. Például: műszak-, veszélyességi-, csoportvezetői-, éjszakai- és nyelvpótlék. NEM bérpótlék a családi pótlék!!!

ü  kiegészítő fizetés: le nem dolgozott munkaidőre jogszabály alapján járó bér. Például: szabadságok, munkaszüneti napok, hivatalos kiküldetés.

ü  egyéb bérek: munkakörtől független bérek, mint például az újítás, tanfolyami oktatás, szakmai gyakorlatért adott összegek.

ü  prémium: többletjuttatás valamilyen előre meghatározott feladat elvégzéséért. Ha utólagos elismerésről van szó, akkor a neve jutalom. (Jutalom a 13. havi fizetés is!)

 

Sem a munkabér, sem a tágabb értelmezésű kereset közé nem tartozó elemek

§  tiszteletdíj (például: felügyeleti bizottsági tagoknak)

§  költségtérítések (például: étkezési hozzájárulás, gépkocsi-használati díj, utazási költség, napidíj)

§  egyéb bér jellegű kifizetések (például: betegszabadság idejére fizetett összeg, szerzői jogdíj, végkielégítés)

 

Munkabér járulékai

§  társadalombiztosítási járulék (29%)

Munkáltatót terheli. Funkciója a közös társadalmi kockázatviselés és az általános ellátási (nyugellátás, egészségügyi szolgáltatás stb.) rendszer működtetésének elősegítése.

§  munkaadói járulék (3%)

A munkaadó által a bér után havonta fizetendő járulék, amely a Munkaerőpiaci Alap tevékenységét finanszírozza.

§  szakképzési hozzájárulás

Ez biztosítja a munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5%-át saját munkavállalói képzésére fordítsa.

§  nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (9,5% + 6%)

Munkavállalót terheli. Funkciója megegyezik a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékkal.

§  személyi jövedelemadó

Mértéke sávosan progresszív és alapja a munkavállaló összes jövedelme.

§  munkavállalói járulék (1,5%)

A munkavállaló által a bér után havonta fizetendő járulék, amely a Munkaerőpiaci Alap tevékenységét finanszírozza.

 

A fizetendő járulékok megoszlása 2008. január 1-jétől

Foglalkoztató által fizetendő

Biztosított által fizetendő

társadalombiztosítási járulék

nyugdíjjárulék

mpt. tagdíj

egészség-
biztosítási járulék

nyugdíj-
biztosítási
járulék

Egészség-
biztosítási jár. (eg.b.j.)

 

természetbeni
eg.b.j.

pénzbeli
eg.b.j.

mpt. tag

nem mpt.
tag

 

termé-
szetbeni
eg.b.j.

pénzbeli
eg.b.j.

24

4,5

0,5

1,5

9,5

8

4

2

 

Adótábla:

2008

0 - 1 700 000 Ft

18%

1 700 001 Ft-tól

306  000 Ft és az 1 700 000 Ft-on felüli rész 36%-a

 

Ösztönzés

Az ösztönzésmenedzsment fő célja olyan stratégiának, gyakorlatnak és eszközöknek a kifejlesztése és alkalmazása, amelyek elősegítik a vállalkozás céljainak elérését a megfelelő munkatársak megtartása és motiválása által.

Az ösztönzési eszközök között 3 szempont alapján teszünk különbséget:

1.             anyagi vagy nem anyagi ösztönzők.

2.             egyéni vagy csoportos ösztönzők: egyéneket vagy csoportot, illetve csoportokat bízunk meg feladattal, értékeljük teljesítményét, illetve fogalmazzuk meg a díjazást.

3.             input vagy output jellegű ösztönzők: elviekben az ösztönzésnek output jellegűnek kell lennie, hiszen akkor hatékony, ha a teljesítményhez kötjük a juttatásokat. Mérni azonban ezeket nehézkes, ezért inkább input oldalon történik a bevitt munka megbecsülése (teljesített órák száma, végzettség, kompetenciák).

 

A „cafetéria” rugalmas béren kívüli juttatási rendszer, melyben a munkavállalók igényeik szerint választhatnak a munkáltató által felkínált elemek közül. A cafeteria rendszer elemei, amelyek mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára adó- és járulékmentesek, vagy ha mégis adó- és járulékkötelesek akkor a bérnél kedvezőbb feltételekkel adóznak - az adott évre vonatkozó törvényi szabályozás szerint.

Lehetséges elemei például: étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, utazási bérlet, üdülési csekk, internethasználat, ajándékutalvány, önkéntes egészség- vagy önkéntes nyugdíjpénztár, iskolarendszerű képzés támogatása, stb.

 

3.    Jövedelem elszámolása

 

Nagy létszámú foglalkoztatás esetén kifizetőhelyeket is meghatároznak – összetartozó munkacsoportok bérét azonos módon kell számolni.

 

A jövedelem elszámolásakor tekintettel kell lenni a KSH által előírt állománycsoportokra:

§  főállású munkavállalók – munkaviszony keretében teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak.

§  állományon kívüli munkavállalók – megbízási szerződéssel végeznek valamilyen szellemi vagy fizikai munkát.

 

Analitika bizonylatai

u Munkaügyi nyilvántartó lap: a dolgozók személyi és jövedelmet befolyásoló adatiról készítik. Így például szerepel rajta:

§  személyi adatok,

§  azonosító adatok: adóazonosító jel, taj-szám, nyilvántartási szám,

§  munkakör besorolása (FEOR szám), végzettség,

§  rendes és rendkívüli szabadság,

§  alapbér, besorolási bér, pótlékok, kedvezmények.

v Munkaidő-nyilvántartási lapok: munkában eltöltött idő megállapítására szolgál. Ilyen például: bélyegzőkártya, jelenléti ív, műhelynapló, stb.

w Munkautalvány:

§  utasít a munkaelvégzésére,

§  igazolja ténylegesen elvégzett munkát és az érte járó bért,

§  jelöli a terméket (költségviselő), amelyen a munkát végezték,

§  jelöli az üzemet, műhelyt (költséghely), ahol a munkavégzés folyt.

x Bérelszámoló lap vagy egyéni keresetösszesítő: dolgozónként tartalmazza a havi keresetet (nem csak a bért!).

y Bérszámfejtő lap: havidíjas dolgozók kereset- és levonás-összesítője.

z Tartozás-nyilvántartó lap: a dolgozó béréből következő hónapban érvényesítendő tartozás összegét részletezi.

{ Levonási jegyzék: más vállalkozást vagy intézményt megillető levonások nyilvántartója, például levonási címenként. Klasszikus példa rá a kártérítések szerepeltetése.

| Törzslap vagy bérnyilvántartó lap: egy naptári évre szóló nyilvántartás a dolgozó személyi adataival, ahol havi bontásban található a dolgozó összes keresete és levonásai.

} Bérfizetési jegyzék: munkabérek kifizetését igazoló bizonylat. Sorai a dolgozók nevét, oszlopai a számfejtés jogcímeit tartalmazza. Összesen sora a bérfelosztó ív egy-egy sorát alkothatja.

~ Bérfelosztó ív: bérek felosztására szolgál a számviteli elszámolások igényeinek megfelelően. Például költségnemenként: bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok.

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 627213
Hónap: 7278
Nap: 255