Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A légkör

2009.02.08

A Légkör

 

A légkör jelentősége:

Ø        élet alapfeltétele, légzés

Ø        az időjárási jelenségek megszabják az emberi létet

Ø        megvédi az élővilágot a káros sugárzástól (ózonréteg)

Ø        beérkező különböző anyagok (meteorok) elégnek (ózonréteg)

 

A Nap sugárzása: a Napból a látható fény, illetve annál kisebb, az ibolyántúli és nagyobb, az infravörös hullámhossztartományokba tartozó sugárzás egyaránt éri a Földet. A káros ultraibolya sugarakat a háromatomos oxigénmolekulákból (O3) álló ózonréteg távol tartja a Föld felszínétől.

 

A légkör anyaga:

Ø        őslégkör: ammónia, metán, vízgőz

Ø        összetétele a földtörténet folyamán változik

Ø        ma: 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb gázok

 

Ø        Állandó gázok: mennyiségük hosszú időn át nem változik; nitrogén, oxigén, argon, neon, hélium, kripton, xenon

Ø        Változó gázok: mennyiségük néhány éven vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul; ózon, szén-dioxid, hidrogén, metán

Ø        Erősen változó gázok: mennyiségük néhány nap vagy hét alatt is változik; kén-dioxid, szén-monoxid, vízgőz, nitrogén-dioxid, ammónia, kén-hidrogén

 

Légkör szerkezete:

Ø        Troposzféra (0-10km):

o       felfelé csökken benne a hőmérséklet (0,5 °C/100m)

o       felső határán -58 °C van

o       a légkör tömegén 80%-a

o       a légkör csaknem teljes vízmennyiségét tartalmazza

o       legsűrűbb réteg

o       időjárási jelenségek többsége itt játszódik le

Ø        Sztratoszféra (10-50km):

o       alsó részén a hőmérséklet nem változik, felső részén növekszik

o       felső határán kb. 0 °C van

o       ózonréteg: Nap ibolyántúli sugárzása => közönséges oxigéngáz (O2) egy részét atomokra bontja => oxigénatomok és kétatomos oxigénmolekulák egyesülése => ózon (O3) => elnyeli az ultraibolya sugarakat => atomos és molekuláris oxigénre bomlik => bomlás és keletkezés állandó körforgása

Ø        Mezoszféra (50-80km):

o       a hőmérséklet felfelé haladva csökken, felső határán kb. -70-80 °C van

o       jórészt itt égnek el a meteorok

Ø        Termoszféra (80-kb. 500km):

o       a hőmérséklet intenzíven nő, felső határán 1000-1500 °C van

o       anyaga ionokból, vagyis elektromos töltésű részecskékből áll => ionoszféra

Ø        Exoszféra (kb. 500km felett):

o       átmeneti tartomány a légkör és a bolygóközi anyag között

o       állandó magas, 1500 °C körüli hőmérséklet


A levegő felmelegedése

 

1.      Napsugárzás: hullám formájában érkeznek, különböző hullámhosszal; látható fény (0,4-0,75), különböző színtartományok; szivárvány (piros, vörös, narancs, sárga, öld, két, ibolya); napállandó: 1354 W/m2

2.      Légköri tényezők: a napsugarak 50%-a visszaverődik, vagy elnyelődik a légkörben; szórt sugár: a sugarak egy részét a légkör parányi szennyeződései irányukból kitérítik; a légköri energiaveszteség általában a rövidhullámú sugaraknál jelentős; minél alacsonyabban áll a Nap, azaz minél hosszabb utat tesznek meg sugarai a légkörön át, annál erősebb az eltolódás a színskálán

3.      Földfelszín: elnyeli (=> hővé alakul => visszasugározza, felmelegíti a levegőt) vagy visszaverődik; hosszúhullámú sugárzást bocsát ki

Felmelegedés függ:

Ø        napsugarak beesési szögének nagysága <= a Föld gömb alakú; minél nagyobb a hajlásszög, annál több energia jut a földfelszín ugyanakkora területére; a napsugarak hajlásszöge az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre csökken

Ø        domborzat, lejtőkitettség: síkság, északi/déli lejtő (déli lejtők jobban felmelegszenek)

Ø        földfelszín anyaga:

o       szárazföld: kis fajhő, felszín felmelegítése => gyorsabb, erősebb felmelegedés; gyorsabb, erősebb lehűlés

o       tengervíz: nagy fajhő, hő raktározása => lassabban, de tartósabb felmelegedés

Ø        albedo: a földfelszín fényvisszaverő képessége; földfelszín színe (fekete magába szívja a meleget, a hó visszaveri)

Ø        napfénytartalom, napsütéses órák száma, sugárzás időtartama

Ø        felhőzet

Ø        felszínborítottság: növényzettel való borítás, erdők (tisztások gyorsabban felmelegszenek)

Ø        üvegházhatás: a légkör hővisszatartó tulajdonsága; jelentősen emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét; földfelszínről visszaverődő napsugarak visszaverődnek; felerősítheti a felhőzetet is (H2O, CO2)

4.      Lég-, tengeráramlatok: a légkör anyag, a levegő állandómozgásban van; a légáramlatok, ill. a tengeráramlások az egy adott helyre érkező hőmennyiséget tovaszállítják, áthalmozzák.

 

 

Időjárási és éghajlati elemek

 

Idő: egy adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapotát jelenti

 

Időjárás és éghajlat közötti különbség:

Ø        Az időjárás adott helyen a légkör fizikai változását mutatja rövid időn belül (óra v. nap)

Ø        Az éghajlat adott helyre vonatkozik, hosszú időn keresztül vizsgálja a légkör fizikai állapotát, s ez alapján szabályszerűségeket határoz meg.

 

Éghajlati és időjárási elemek: a környezettel és egymással bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak

Ø        hőmérséklet

Ø        légnyomás

Ø        szél

Ø        vízgőztartalom

Ø        csapadék

 


Hőmérséklet:

Ø        napi járás: a léghőmérséklet változása egy nap leforgása alatt <= nappalok és éjszakák váltakozása, változó napmagasság <= Föld tengely körüli forgása; fáziskéséssel követi a Nap járását

Ø        évi járás: a léghőmérséklet változása az év folyamán <= Föld Nap körüli keringése, tengelyferdeség

Ø        középhőmérséklet (napi, havi, évi): azonos időközönként mért mérési adatokat összeadjuk és elosztjuk a mérések számával

Ø        hőingás: legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékletek közötti különbséget mutatja

o       abszolút: legmagasabb és legalacsonyabb mért hőmérsékletek között

o       relatív: legmagasabb és legalacsonyabb középhőmérsékletek között

Ø        izotermavonal: a térképen az azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe

Ø        a légnyomással fordított arányban áll

 

Légnyomás: adott felületegységre nehezedő levegőoszlop súlya

Ø        hektopaszkálban (hPa) mérjük

Ø        0 m-es magasságban, a tenger szintjében 1013nPa

Ø        a légkörben felfelé haladva a légnyomás csökken (50km – 1 hPa)

Ø        izobár: a térképen az azonos légnyomású pontokat összekötő görbe

Ø        a hőmérséklettel fordított arányban áll

 

Szél: légnyomáskülönbségek kiegyenlítése miatt a föld felszínével párhuzamosan történő légmozgás

Ø        a levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb légnyomású hely felé áramlik

Ø        arról a világtájról kapták nevüket, ahonnan fújnak

Ø        csoportosítása:

o       állandó szél

o       helyi szél

Ø        Coriolis-erő: a Föld forgásából származó eltérítő erő; az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön bal kéz felé téríti el a szeleket; az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva fokozatosan nő

Ø        az izobárvonalakkal közel párhuzamosan fúj

 

 

Vízgőztartalom:

Ø        minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmaz

Ø        tényleges vízgőztartalom: az a vízgőzmennyiség, amit a légtömeg ténylegesen magába foglal; minél melegebb, annál több vízgőzt képes magába tartani, g/m3-ben adjuk meg

Ø        relatív vízgőztartalom: a tényleges vízgőztartalom és a maximálisan befogadható vízgőzmennyiség hányadosa

Ø        harmatpont (telítettségi hőmérséklet): az a hőmérséklet, amelyen a légtömeg telítetté válik, tehát eléri a maximális befogadóképességét, és a vízgőz elkezd kicsapódni (halmazállapot változás, légneműből cseppfolyóssá válás)

Ø        kicsapódás: halmazállapot változás; ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, megkezdődik a vízgőz kicsapódása; a szabad légtérben lejátszódó kicsapódás felhő- vagy ködképződéssel jár; a vízgőz kicsapódási magvakon (sókristályok, porszemek, egyéb szennyező anyagok) sűrűsödik vízcseppekké

 


Csapadék:

Ø        talajmenti:

o       harmat: derült, szélcsendes idő => gyors lehűlés => földfelszín gyorsabban lehűl => melegebb légtömegben található vízgőzmennyiség a tárgyakra kicsapódik, fagypont felett

o       dér: derült, szélcsendes idő => gyors lehűlés => földfelszín gyorsabban lehűl => melegebb légtömegben található vízgőzmennyiség a tárgyakra kicsapódik, fagypont alatt

o       zúzmara: szeles idő => hideg légtömeg felé melegebb érkezik => hirtelen kicsapódik
(0°C alatt); veszélyes, gyakran faágakat tör, elektromos vezetékeket szaggat

Ø        légkörben keletkezett:

o       eső: felmelegedés => felemelkedik a légtömeg => csökken a hőmérséklet (1°C/100 m) => harmatpont => tovább hűl (0,5°C/100 m) => felhőképződés => jégkristályok => egyre több víz fagy rá, növekednek => feláramlást legyőzve kihullnak a felhőből => (0°C felett) a felszín közelében elolvadnak => eső

o       : felmelegedés => felemelkedik a légtömeg => csökken a hőmérséklet (1°C/100 m) => harmatpont => tovább hűl (0,5°C/100 m) => felhőképződés => jégkristályok => egyre több víz fagy rá, növekednek => feláramlást legyőzve kihullnak a felhőből => felszín közelében fagypont alatti hőmérséklet => hó

o       jégeső: emelkedő légtömeg nagyon gyorsan nagy magasságba ér el => hirtelen lehűl => megfagy => jégeső

 

Ciklonok – anticiklonok

 

Ciklonok:

Ø        mérsékelt:

o       légáramlat gyorsan halad => örvénylő hatás

o       hideg és meleg levegő találkozása is

o       több ezer kilométer átmérőjűek

Ø        trópusi:

o       óceánok felett keletkeznek

o       kisebb átmérő

o       gyorsabban haladnak

o       szélsőséges időjárás

o       Délkelet-Ázsiában tájfun

o       Észak-Amerikában hurrikán

 

Ø        alacsony légnyomású képződmények

Ø        az eltérítő erő hatására az északi félgömbön órajárásával ellentétes irányba, a déli félgömbön az órajárásával megegyező irányban áramlanak

Ø        ha az eltérítő erő nem hatna rá, akkor a szél a ciklon közepe felé fújna

Ø        belsejében állandó feláramlás => csapadékos időjárás

 

Anticiklonok:

Ø        erőteljes leáramlás, lehűlés mellet keletkeznek (ciklonok mellett)

Ø        több ezer kilométer átmérőjűek

Ø        az északi félgömbön az óra járásával megegyező irányban, a déli félgömbön az órajárásával ellentétes irányban örvénylenek

Ø        ha az eltérítő erő nem hatna rá, akkor a szél az anticiklon pereme felé fújna

Ø        belsejükben állandó leszálló áramlatok => hideg, derűs időjárás

Ø        belsejében magas légnyomás uralkodik

Ø        előfordulása: Szibéria, Kanada; Északi- és Déli-sark környékén (Grönland, Antarktisz)

Frontok: a meleg és hideg levegőkialakult ciklonokhoz csapadékképződés társul. A csapadék az eltérő hőmérsékletű légtömegek határvonalához kapcsolódik, ez a határvonal az időjárási front.

Ø        melegfront: meleg levegő érkezik egy hideg területre => az érkező meleg légtömeg maga előtt tolja a hideg levegő, s felsiklik a hideg levegő fölé => széles sávban hosszan elnyúló csendes esőzés

Ø        hidegfront: hideg levegő érkezik meleg területre => a könnyebb meleg légtömeg hirtelen felemelkedik => keskeny sávban rövid ideig tartó heves esőzés

Ø        okklúziós (záródott) front: hideg- és melegfront találkozása => a teljes meleg légtömeg a magasba emelkedik (a meleg légtömeg felemésztődik)

 

Általános légkörzés

 

Futóáramlások: nagy magasságban, nagy sebességgel haladó, az egész Földet körülfutó nyugatias szelek; a nagy sebesség bizonytalanná teszi a nyugatias áramlást, és a futóáramlások kanyarulatokká fejlődő hullámaiból ciklonok és anticiklonok képződnek

 

Légkörzés: az eltérő nyomású övek közötti légcsere

Ø        a legerősebben felmelegedő Egyenlítő térségében alacsony légnyomás jellemző

Ø        a 30. szélességi kört magas légnyomás jellemzi

Ø        a 60. szélességi kört alacsony nyomású öv fonja körbe

Ø        a legerősebben lehűlő sarkvidékek területén magas légnyomású öv fogja körül a Földet

 

Nyugatias szelek szállította, kisodró ciklonok, anticiklonok: a 30. és 60. szélességi körök mentén a felszínközeli rétegekben is nyugati szelek uralkodnak

Ø        a 60. szélességi kör mentén kialakuló alacsony nyomású öv az oda kisodródó számtalan ciklonból tevődik össze

Ø        az anticiklonok az északi féltekén délkelet felé / déli félgömbön északkelet felé sodródnak, és a 30. szélességi kör mentén hozzák létre a magasnyomású övet

 

Sarki szelek: a hideg levegő felhalmozódása => magas légnyomás => anticiklonok => kifelé áramlik a hideg levegő + forgás kitérítő hatása

Ø        északi-sarkvidéken északkelti szél

Ø        déli sarkvidéken délkeleti szél

 

Passzátszél: csaknem állandóan fúj, iránya és sebessége alig változik => utazó szelek

Ø        északkelti passzát: a 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fúj

Ø        délkeleti passzát: a 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fúj

 

Szélcsendes sávok:

Ø        Egyenlítő vidéke <= erős felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása

Ø        30. szélességi kör magas nyomású övezete


A monszun szélrendszer

 

Monszun: egy éven belül a szélrendszerben irányváltás történik, mégpedig legalább 120°-os eltérés

 

Termikus egyenlítő: a legmagasabb hőmérsékleti pontokat összekötő egyenes

Ø        nem esik egybe a földrajzi egyenlítővel

Ø        amikor a Nap a Ráktérítőn delel, akkor a termikus egyenlítő északabbra húzódik

Ø        a legalacsonyabb légnyomású területek a termikus egyenlítő mentén alakulnak ki => a szelek a termikus egyenlítő felé fújnak

Ø        amikor a Nap a Baktérítőn delel, akkor a termikus egyenlítő délebbre húzódik

Ø        futása a tengerekés szárazföldek különböző mértékű felmelegedése miatt nem párhuzamos a szélességi körökkel

 

Trópusi monszun:

Ø        az eltérítő erő hatására jönnek létre

Ø        a szél iránya

 

Nyár

Tél

Északi félgömb

DNY

ÉK

Déli félgömb

ÉNY

DK

Ø        előfordulása:

o       Guineai-öböl

o       Hindusztáni félsziget

o      

 
   

Indonéz szigetvilág

Mérsékelt övi monszun:

Ø        főként az északi félgömbön

Ø        nyáron hullik a csapadék nagy része, de kevesebb, mint ami a trópusi monszunra jellemző

Ø        kialakulása: a szárazföldek és az óceánok eltérő felmelegedése miatt

Ø        szárazföldek keleti peremén jön létre

Ø        előfordulása:

o       Florida térsége

o       dél-kínai területek

o       kelet-oroszországi területek

Ø        nyári monszun: óceánok felöl fúj; csapadékban gazdag; a belső területeken nyáron erős felmelegedés alakul ki => alacsony légnyomás => maga felé vonzza az óceáni légtömegeket

Ø        téli monszun: szárazföldek belsejéből fúj; száraz; a kontinenseken átkelő nyugati szél már száraz légtömegként érkezik.

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 614707
Hónap: 6800
Nap: 176