Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helyünk a világegyetemben 1

2008.10.05

A Föld a világegyetemben

 

Csillag: saját fénnyel rendelkező, gáz halmazállapotú égitest

 

Bolygó: valamely csillag körül egyedi pályán (pályája tiszta) keringő égitest, amelynek nincs saját fénye, csak anyacsillaguk fényét veri vissza, saját tömegének és az ebből adódó nehézségi erőnek köszönhetően közel gömb alakú.

 

Bolygó csoportosítása:

 


Föld típusú:

  • Merkúr
    Vénusz
    Föld
    Mars
  • kis méret
  • Nap közeli pálya
  • nagy anyagsűrűség (> 3 g/cm3)
  • szilárd kőzetburok
  • nincs v. kevés holdjuk van

Jupiter típusú:

  • Jupiter
    Szaturnusz
    Uránusz
    Neptunusz
  • hatalmas méret
  • Naptól távoli pálya
  • alacsony anyagsűrűség (0,7-2,2 g/cm3)
  • gáz
  • sok holdjuk van


 

Hold: az egyes bolygók kísérői, amelyek a bolygók körül keringenek

 

Világ:

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fényév: az a távolság, amelyet a légüres térben haladó fény egy év alatt megtesz

 

Tejútrendszer:

  • átmérője: 100 ezer fényév
  • 1011 csillagból áll

 

Naprendszer:

  • a Tejútrendszernek azt a tartományát jelenti, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül
  • a Tejútrendszer részeként, forgó csillagközi ház- és porfelhőből jött létre
  • sugara kb. 2 fényév

 


Nap:

  • csillag
  • gáz halmazállapot (80% H, 20% He)
  • hatalmas méret
  • az energiatermelését a H héliummá való, atommag-reakcióban lejátszódó átalakulása biztosítja
  • gömbhéjas szerkezetű
  • hőmérséklete: 6000 Kelvin

 

 

A Föld mint égitest

 

Naprendszerünk 3. bolygója. Az 1960-as évek végén készítettek először az egész Földet ábrázoló fényképet.

 

Alakja:

  • centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén megnyúlt, kidomborodott; emiatt a Föld egyenlítői sugara nagyobb, mint a sarki sugara
  • geoid: „körte alakzat; az a szintfelület, amelynek minden egyes pontjára a nehézségi erő merőleges

 

Mozgásai:

  • forog saját tengelye körül:
    • 24 óra alatt tesz meg 1 teljes fordulatot
    • nyugatról keletre forog => nappalok és éjszakák váltakozása, centrifugális és eltérítő erő
    • szögsebesség: időegység alatt megtett elfordulás, 15 º/h (állandó)
    • kerületi sebesség: időegység alatt megtett út a kör kerületén; minél jobban távolodunk a forgástengelytől, és közeledünk az egyenlítőhöz (461 m/s) a kerületi sebesség annál nagyobb
  • a Nap körül kering:
    • ellipszis alakú pályán kering
    • keringés időtartama: 365,25 nap => 4 évente szökőév
    • ekliptika ferdesége: a keringési pályasík, az ekliptika nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával, a két sík által bezárt szög: 23,5° (= a forgástengely ferdeségével; a Föld forgástengelye és az ekliptika által bezárt szög 66,5°
    • Nap körüli keringés + tengelyferdeség => ugyanazon szélességi kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge => évszakok váltakozása

8. ábra

 

 

Gömbhéjas szerkezet: a tengelye kerül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilád halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek

    • levegőburok, atmoszféra
    • vízburok, hidroszféra
    • kőzetburok, litoszféra

Hold:

  • a Föld holdja
  • ellipszis alakú pályán kering
  • felszínét kráterek borítják
  • keringési ideje és a saját tengelye körüli forgásának ideje megegyezik: 27,3 nap => mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé
  • van árnyékos oldala
  • nem rendelkezik saját fénnyel, csupán a Napról visszavert fénnyel világít
  • holdfázisok:
    • újhold
    • növő hold, dagadó hold (D)
    • telihold
    • fogyó hold (C )

 

 

Napfogyatkozás - holdfogyatkozás

 

A Földet és a Holdat a Nap világítja meg. Ha a három égitest egy vonalba, és így a Föld vagy a Hold egymás árnyékába kerül, fogyatkozások jönnek létre.

 

Napfogyatkozás: a Hold eltakarja a Napot, és árnyéka rávetődik a Földre

 

Holdfogyatkozás: a Föld veti árnyékát a Holdra

 

 

Tájékozódás a földi térben és időben

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Látóhatár, horizont: az a vonal, amely mentén az égbolt és a földfelszín érintkezni látszik

 

Földrajzi fokhálózat: a szélességi és hosszúsági körökből álló koordináta rendszer

Hosszúsági kör, délkör, meridián:

·         kezdő hosszúsági kör: Greenwichben lévő csillagvizsgálón áthaladó délkör (1884-től, megállapodás alapján)

·         a greenwichi délkör nyugati és keleti félgömbre osztja a Földet

·         értékei 0° és 180° között váltakozhatnak

Szélességi körök:

·         az Egyenlítő északi és déli félgömbre osztja a Földet

·         értékei 0° és 90° között váltakozhatnak

·         nevezetes szélességi körök:

o        ÉSZ 66,5° - Északi sarkkör

o        ÉSZ 23,5° - Ráktérítő

o        0° - Egyenlítő

o        DSZ 23,5° - Baktérítő

o        DSZ 66,5° - Déli sarkkör

Időmérés, időszámítás:

Az időmérés egységei közül az év és a nap a Föld forgásához és a keringéséhez igazodik.

Napi időszámítás:

·         „nap”: a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő

·         középnapidő, középidő: 24 óra; valódi napidő pontatlansága miatt vezették be

·         valódi napidő: csak a napóra mutatja; kb. 15 perc eltérés a középidőtől

·         helyi idő: a Nap delelése függ az észlelő tartózkodási helyének földrajzi hosszúságától, ugyanazon hosszúsági kör minden pontján a Nap ugyanakkor delel

·         világidő: greenwichi 0° hosszúsági körhöz tatozó középnapidő

·         zónaidő: 24 időzónát jelöltek ki, egy-egy időzónába 15 foknyi területsáv került; a hátroló délköröket átlépve kelet felé egy órával előbbre, nyugatnak tartva pedig eggyel vissza kell állítani az órákat

·         dátumválasztó vonal: lakatlan óceáni területeken húzták meg

Évi időszámítás:

·         év: a Föld egyszeri Nap körüli keringése alatt eltelt idő

·         napév hosszabb, mint a 365 napos naptári év => négyévenkénti 366 napos szökőév

 

 


 

 

 

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Január / 2018 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 635426
Hónap: 6964
Nap: 198