Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Földrajz témazáró 2009.11.05.

2009.11.04

Népességnövekedés

1.Földrajzi környezet hatása az emberiségre

- Földrajzi környezet: körülöttünk lévő természeti és társadalmi elemek összessége

- Természeti: időjárás

- Társadalmi: épületek utak, szolgáltatások

 

Az emberiség eddig passzívan alkalmazkodott a környezetéhez pl. keresett barlangot stb., de ez megváltozik, megfordul a folyamat az ember alakítja földrajzi környezetét. Az emberiség pusztító tevékenységet folytat.

 

2.Népességnövekedés

Kezdet: lassú ütem

Ok: - magas volt a csecsemőhalandóság

-          alacsony a várható élettartam

fejlődés: mezőgazdasági forradalom (állat háziasítás, növénytermesztés)

->települések kialakulása, első falvak. Gazdasági és társadalmi nyugalom növeli az átlagéletkort és csökken a csecsemőhalandóság.

Ipari forradalom 1800-as évek: népesség szám nő.

Fejlett országok: gazdasági fellendülés, társadalom átalakul.

Fejlődő országok: a jelenség később jelenik meg, fáziskéséssel indul meg.

 

3.Demográfiai átalakulás folyamata

Természetes szaporodás: az élve születések és halálozások számának különbsége. Ezrelékben adják meg (1000 főre jutó érték).

-> népességrobbanás 60 év alatt 4 milliárd emberrel több

4 szakasza van

I. szakasz: (átmenet előtti szakasz)

- XVIII századig

- aszályok éhínség járványok magas gyermekhalandóság

- születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony

- lassú növekedés

II. szakasz (demográfiai átmenet első szakasza)

- 1780-1880

- ipari forradalom

- életkörülmények javulása, védőoltások

- születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik

- gyorsuló népességnövekedés

- fejlett országokra jellemző

III. szakasz (demográfiai átmenet 2. szakasz)

-1880-1950

- ipari forradalom továbbgyűrűzik

- várható élettartam tovább növekszik

- születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken a fejlett országokban itt a népesség gyarapodása mérséklődik

- fejlődő világban népességrobbanás

IV. szakasz (átmenet utáni szakasz)

-1950-

- születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas

- a népesség növekedése lelassul

Esetleges V. szakasz

- Természetes fogyás állapota

- néhány fejlett országra és a volt szocialista országokra jellemző

 

4. Népességrobbanás következménye

Népességmozgás

 

Kontinensek közötti

Nagyobbak

- népvándorlás Ázsiából Európába 4-9 század

- kivándorlás Európából Amerikába 15-16 század legintenzívebb időszak 1500-1960 70 millió fő (napjainkig)

Kisebbek

- a gyarmatosítások során Európából Afrikába (angolok, franciák, németek, olaszok) Európába Angliába (franciák, angolok)

- a feketék behurcolása Afrikából Amerikába 15 millió fő

- a zsidók kivándorlása Izraelbe

- kínaiak kivándorlása Európába és Amerikába

- ideiglenesen letelepülő vendégmunkások

 

Az országok közötti vándorlások

-20. századra jellemző

- politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés pl. 56-os magyar emigrálások, ukrán-lengyel népességcsere, németek kitelepítése Közép és Kelet Európa országaiból, indiai-pakisztáni népességcsere, kínaiak kivándorlása Ázsia különböző országaiba, palesztinok menekülése Izraelből a szomszédos országokba

- munkavállalás miatt áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába)

 

Az országon belüli népességmozgások

- nagy területű országok esetén jelentős pl. USA keleti partról a nyugati partra vándorlás, volt Szovjetunió európai részéről az uralom túli területekre vándorlás, sokszor kényszerű áttelepítés

- szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás: télen a síkvidéken nyáron a hegyekben legeltetnek.

- városokba áramlás

 

5.A népesség összetétele

Kor és nem szerinti összetétel

A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával(=korpiramissal) ábrázolják.

Korcsoportok:

Gyerekkorúak: 0-15 év

Felnőtt korúak/kereső korúak/munkaképes korúak: 15-64 év

Idősek 65 év

Előrejelzést nyújt a várható fejleményekről munkahelyzet alakulásáról.

Korfa típusai:

+Növekvő népesség

- széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa

- a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%)

- az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi

- a legszegényebb mezőgazdasági jellegű országokra jellemző ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (Uganda, Kenya, Zambia)

- születéskor várható élettartam alacsony 45-50 év

- olajállamok (Líbia, Szaúd-Arábia) szerény gazdasággal rendelkező országok (Bolívia, Paraguay) Módosul a korfa.

 

 

+Állandó népesség

- méhkas alakú

- a fiatalok gyermekkorúak (20-25%)

- a középkorúak aránya magas és közel azonos

- idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa

- egyenletesen nő a népesség száma és a várható élettartam (USA, Ausztrália)

 

+Fogyó népesség

- keskeny alapú fölfelé kissé szélesedő korfa

- a fiatalok aránya csökken gyermekkorúak 15-20%

- az idősek aránya nő (15-20%) eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát

- a várható élettartam hosszú

- gyorsan öregedik a népesség, létszám stabilizálódik majd csökken (Svájc, Dánia, Magyarország, Németország, Lengyelország)

 

 

Magyarország jelenlegi korfája

                        Ratkó Anna Ratkó korszak első hullám(nincs harmadik hullám)

6. Település földrajz

A települések kialakulására fejlődésére ható tényezők

- Természet földrajzi

            - domborzat

            - éghajlat

            - termőföld minősége és mennyisége

            - nyersanyagforrások

            - tó és tengerpart

            - folyótorkolatok

- Társadalmi tényezők

            - vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala)

            - folyami átkelő helyek

            - közlekedési csomópontok

 

Települések fejlődése

Állandó települések jönnek létre-> mezőgazdasági fejlődés (neolit)

Ipari forradalom – városok száma és mérete növekedett

 

Település típusok:

-          mozgékonytelepülés: nomád életmódhoz köthető

-          állandó települések

- magányos (szórvány) települések

            +Tanya és falu: 1-10 fő Átmenet 10-100 fős csoportos település nem önálló

-          csoportos település (önkormányzattal rendelkeznek)

+falu

+város

Falu:

Funkció: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település

Egyéb: bányászat, turizmus

Lélekszám 100-többezer fő

Törpefalvak, kisfalvak, nagyfalvak, és óriásfalvak

Felépítés belterület és külterület

 

Város:

-          A városok kialakulása:

Az első városok Kr. e 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén

-          Urbanizáció

városodás: a városok méretének és számának valamint a városi népesség számának és arányának növekedése

városiasodás: a falusi települések (azok lakóinak) átalakulása melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások) mint az életmód (fogyasztás kulturális szokások) tekintetében

 

Városszerkezet:

-          belső munkahelyöv (városcentrum=city)

-          belső lakóöv

-          külső munkahelyöv

-          külső lakóöv

-          ipari övezetek

-          elővárosok alvótelepülések (agglomeráció) lakóhelyi funkció

-          bolygóvárosok: nagyvárosok agglomerációjában található meg, tehermentesítik a várost, valamilyen funkciót átvesznek a központtól.

Agglomeráció: a nagyvárosok előterében kialakuló település és népességkoncentráció

Egyközpontú (monocentrikus) pl. Budapest, London, Párizs, Moszkva

Többközpontú Európa iparvidék


Európai nagyvárosok

-körutak

- sugárutak

Tervezett nagyváros Brazíliaváros

 

A városok fejlődési folyamata

I szakasz

Városrobbanás: ipari forradalom

Bekövetkezik az ipari termelés mennyiségi növekedés. A nagyvárosok gyorsan növekednek. A népesség elvándorol a falusi településekről. A fejlett országokban 18. sz második felétől az 1930-1950-es évekig. Kelet-Közép-Európa: 19-20 század 1960-70-es évek

Fejlődő országokban 1960-as évek

II. szakasz

Városnövekedés megtorpanása

Modern iparágak kialakulása bekövetkezik az ipari termelés minőségi növekedése. Fejlődnek az elő és kisvárosok. Kialakulnak az agglomerációk, a városok összenőnek. A falusi települések is modernizálódnak.

Fejlett országokban: 1930-1950-es évektől 60-as évekig

Kelet-Közép-Európa: jelenleg zajlik

IIIszakasz: Ellenvárosodás

Gyorsan nő az ipari termelékenység. Csökken az iparban-mezőgazdaságban dolgozók aránya. A gazdasági fejlődést a gazdaság 3. szektorának fejlődése határozza meg. A falusi népesség száma növekszik, a nagyvárosoké csökken. Az elővárosi gyűrű terjeszkedik.

Fejlett országokban: 1970-1990.

IV. szakasz

Informatika városodása

A csúcstechnológia általánosan elterjed a termelésben társadalmi és szervezeti életben. Eltűnnek az életmódbeli különbségek a településeken. A munkahelyek decentralizálódnak. Új központok emelkednek ki.

Fejlett országokban 1990-es évektől.

 

Magyarország:

Közepesen városiasodott ország. Népesség 2/3 városokban él, 1/3 falvakban. Városi lakosság 40 % él Budapesten, ennél többen dolgoznak itt. A főváros lakossága aránytalanul nagy.

Sorrend lakosságszám alapján:

Budapest

Debrecen

Miskolc

Szeged

Pécs

Győr

Nyíregyháza

Kecskemét

Székesfehérvár

Állam: Egy adott területen országhatárokkal körülvett politikailag független más államok által elismert egység.

 

Országhatárok:           -természetes: folyók, hegyek, tengerpartok

-mesterséges: (gyarmatosítások során) szélességi és hosszúsági körök mentén

Határokon belül:         -köztársaság: egyközpontú

                                   -monarchia: többközpontú

Szövetségi államok:

-alkotmányos monarchia

-abszolút monarchia (szultánnak teljhatalma van)

 

Állam szerepe a gazdaságban:

Funkciók:        - védelem (hon) külső belső védelem

- külügy (kapcsolattartás)

- pénzügy (adó, támogatások, oktatás, szociális segélyek)

Gazdaságban: - vámrendszer adók (igazságos újraelosztása), támogatások

- törvények

- a piacgazdaságból nem vonhat ki

 - monopolhelyzetet nem engedhet

Nem nagyon szólhat bele (de pályázatokkal mégis valamilyen módon van beleszólása)

Magyarország „2 sávos” de mégis 3 sávos

 

Pénz

A pénz funkciói

- fizetési egység

- az összemérhetőséget jelenti

- fizetőeszköz, cserelehetőség

- értékmegőrző funkciója, felhalmozzuk, takarékoskodunk vele

 

A pénz kialakulása

Kezdetben árucsere volt, a sok áru között kiemelkedett például a só szarvasmarha, teve

-> árupénz (ez értékmérő volt)

Feltétel: szállítható legyen, szívesen elfogadják

-> fémpénz nemes fém: arany, ezüst, bronz, vasàváltópénz Kr. e. 7. század körül

Az aranyat fel lehetett halmozni, a nemesfém korlátozott számban áll rendelkezésre, a fémek szállítása nehézkes volt-> problémák

Megjelentek a papírváltók-> papírpénz kialakulása

Először egyházi helyszínek majd bankok-> váltókat adtak ki-> bankjegyek-> papírpénz (a fémpénz kezd eltűnni)

Eltűnik, a pénz megjelenik a bankszámla pénz (pénz funkciójával bír, de nem kézzel fogható) értékpapírok, kötvények is megjelennek-> érték megőrző funkciója van (sok fajtája van)

Létezik: - jelenpénz

-          jövő pénz

 

Infláció

Pénzromlás az árak tartós növekedése kereslet kínálat szabályozása a piacot, ha ez felborul, akkor változnak az áruk ára. Kereslet nő-> és kínál nem az árak nőnek.

Infláció esetén:

Pánik törik, ki- az emberek raktároznak például cukor, liszt várható áremelés előtt történik ez.

-> felborítja az egész piacot (elég egy rossz hír)

Ha a költségek növekednek-> nő az ár is.

Infláció megjelenése gazdasági válságot idézhet elő. Hitelfelvétel hogy a gazdaságot rendbe tegyék (körfolyamat), a hitelt vissza kell fizetni-> fizetőképtelenek eladósodott országok jönnek létre (mutatóik vannak, hogy milyen hiteleket vehetnek fel mennyi időre, mire lehet fordítani stb)

 

Fogalmak

Export: külföldön értékesítünk hazai terméket

Import. Külföldi termék hazai piacra

Szabad kereskedelem: az országok közötti vámok kiépítése megtörténik

Vám: a beérkező árut megadóztatják

Kvóta: mennyiségi korlát

Protekcionizmus: belső piac védelme vámmal és kvótával (Európai Unión belül ezek leépítésre kerültek)

Árukereskedelem: megtermelt előállított termékek kerülnek eladásra, vételre

Szolgáltatás kereskedelem: szellemi termék cserél gazdát

Szabad kereskedelmi övezet: belső országok a vámokat leépítik a külső országokkal szemben minden ország maga lép fel valamilyen vámpolitikával

Vámunió: belső vámok leépítése a külső vámokat is egységesítik

Közös piac: tőke és a munkaerő szabad vándorlásának áramlásának feltételeit is megteremti

Gazdasági unió: országoknak közös beruházások

Politikai unió: nemzetállamok elveszítik szerepüket az unión belül nemcsak gazdaságpolitikával, hanem közös politikával rendelkezik

 

 

 

 
 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 627213
Hónap: 7279
Nap: 256