Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakóhelyünk, a Föld

2008.12.05

A kőzetek

 

Kőzetburok: a kőzetek összessége

A szilárd kőzetburok 99%-át nyolc kémiai elem alkotja, ezekből épülnek fel az ásványok, belőlük pedig a kőzetek:

·         oxigén

·         szilícium

·         alumínium

·         vas

·         kalcium

·         nátrium

·         kálium

·         magnézium

 

Ásványok: a litoszféra azon elemei, amelyek homogén szerkezetűek, kristályráccsal rendelkeznek és szervetlen eredetűek

 

A kőzetek keletkezésük szerint lehetnek:

      a)     Magmás kőzetek

    • mélységi magmás kőzetek: a felszín alatt megszilárdulnak, lassú lehűlés => kristályos szerkezet
      • gabbró
      • diorit
      • gránit
    • vulkáni kiömlési kőzetek, lávakőzetek: a felszínen szilárdulnak meg, homogén szerkezetűek, egyszínűek
      • bazalt (legsötétebb)
      • andezit
      • riolit
    • vulkáni törmelékes kőzetek: a robbanásos kitörések során a kirepülő lávafoszlányokból, a kürtőből kiszakított anyagokból keletkeznek
      • andezittufa
      • riolittufa

szemcsenagyság, szemcseátmérő szerint lehet:

      • hamu
      • salak
      • tömb

      b)     Üledékes kőzetek

o        keletkezés: szárazföldi vagy tengeri üledékgyűjtő medencékbe lerakódott anyagokból

§         aprózódással: fizikai folyamat, csak a kőzetek méretére van hatással

§         mállással: kémiai folyamat, nem csak a kőzetek mérete, hanem a szerkezetük is megváltozik

o        diagenezis: kőzetté válás folyamata

o        csoportosítása:

§         törmelékes ~: idősebb kőzetek feldarabolódott, tovaszállított és felhalmozódott törmelékéből keletkeznek

ú         breccsa: éles határfelületek, nincs osztályozódás, áthalmozódással

ú         konglomerátum: nincs osztályozódás, gömbölyded forma, pl. homokkő, kauri, lösz

§         vegyi ~: egykori tengeröblök bepárlódása, kiszáradása révén képződtek, előbb a nehezebb, majd az egyre könnyebben oldható sók válnak ki: 53. ábr.

                                          3,   karbonátok (mész)

                                          2,   szulfátok (gipsz)

                                          1,   kloridok (kősó, kálisó)

§         szerves ~: élőlények maradványaiból jönnek létre

ú         állati: mészkő (<=mészvázú állatok elpusztulása)

ú         növényi: szén

      c)     Átalakult, metamorf kőzetek: magmás vagy üledékes kőzetek nagy nyomás és/vagy magas hőmérséklet hatására kristályosodnak át

o        nagy nyomás hatására:

§         kristályos pala: az ásványok a nyomásra merőlegesen sávokba rendeződnek

o        üledékes kőzettestbe forró magma nyomul

§         szaruszirt

§         márvány: mészkőből alakult át

 

 

Ércképződés

 

Érc: azon ásványok és ásványi társulások, amelyek fémtartalma a kőzetburok átlagos értékénél magasabb

 

Ércképződés:

      a)     Magmás: fiatal lánchegységekben

o        mélységi magmás kőzettesteken belül – 1000ºC – nikkel, platina, króm, vas

o        hasadékokban – 700-500ºC

o       

 
mellékkőzetek repedéseiben – magma gőzeiből, gázaiból – 500-300ºC – ón, urán, tórium

o        hidrotermális ércesedés – a lehűlő magmás tömegbe bejutó víz felforrósodva fémeket old ki – cink ólom, réz, arany, ezüst (színesfémek, nemesfémek)

      b)     Üledékes:

o        aprózódás, fizikai folyamat

o        a folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik => másodlagos érctelepek: vas-, mangán-, cink-, rézérctelepek

o        torlatok: az érc a folyók medrében halmozódik fel, ahol a folyó áramlása lelassul

o        bauxit: nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különféle kőzetek málladékából keletkezett

§         lateritbauxit: a Föld bauxitkészletének túlnyomó része; magmás és átalakult kőzetek => mállás + esőzések => a könnyen kimosható anyagok elszállítása, alumínium-oxid és vas-oxid felhalmozódása (<=nehezen mozognak)

§         karsztbauxit: mészkő, dolomit

ú         karsztos kőzetek oldódósából marad vissza

ú         más területről, egyéb kőzetek málladékából származik

 

A szénképződés folyamata: szerves eredetű üledékes kőzet

Meleg nedves éghajlat, erdők elhalt növényi maradványai egymásra halmozódtak => üledéktakaró fedte be, oxigéntől elzártan => szénképződés folyamata

Minél nagyobb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a szénképződés folyamata, annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szénféleség keletkezett.

Szénféleségek:

széntartalom

fűtőérték

keletkezés

 

o        tőzeg

60%

6-8 000 kJ

néhány 10 ezer éve

felismerhető a növényi szerkezet

o        lignit

60-65%

10-12 000 kJ

pár millió éve

o        barnakőszén

65-75%

13-18 000 kJ

több 10 millió éve

sok szennyezőanyagot tartalmaz

o        feketekőszén

80-90%

24-30 000 kJ

350-285 millió éve – karbonidőszakban

o        antracit

92-96%

32-35 000 kJ

különlegesen nagy nyomás alatt

 


A kőolaj és földgáz képződése:

Elhalt planktonmaradványok => tengerfenék iszapjába süllyedtek + betemetődtek => oxigén nélküli környezet => bomlás + nyomás és hőmérséklet növekedés => zsírok, olajok kiválása => kőolaj, földgáz

Nem a képződés helyén, az anyakörnyezetben, hanem repedezet tárolókőzetekben halmozódnak fel. 62. ábr.

 

Földtörténet

 

David Etemboro

o        népszerűsítette a természetet

o        Az élet a Földön

o        Élő bolygók

o        Az élővilág atlasza

A Föld keletkezése: 4,6 milliárd évvel ezelőtt

meteoritok ütközése => bolygónk tömege nőtt

ütközések energiája + radioaktív anyagok bomlása => Föld izzó állapotba került => magas hőmérséklet => gömbhéjak szerinti elkülönülés

Selfterületek: olyan partközeli területek, amelyek mélysége 200 m alatt marad

Ősmasszívumok: a Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek sokszor gyökerükig lepusztult maradványaiból állnak:

o        fedetlen ősmasszívum (ősi kőzetek a felszínre bukkannak)

o        fedett ősmasszívum (üledékes kőzettakaró halmozódott rá)

Kontinens: a Föld nagy kiterjedésű összefüggő, óceánokkal és tengerekkel határolt szárazföldi területeinek elnevezése

Belső erők: lemezmozgások, hegységképződések, tektonikai események, vulkánosság, földrengések

Külső erők: eljegesedés, folyó-, tengervíz, szél

Gyűrthegység, lánchegység: a földkéreg gyűrődése révén, geoszinklinálisok területén keletkezett hegységek

Síkságok: vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területek, ahol a lejtés nem haladja meg a 6%-ot.

  • tökéletes síkság: a km2-enkéni magasságkülönbség általában 10-20 m-nél kisebb
  • tökéletlen síkság: a km2-enkéni magasságkülönbség 20-50 m is lehet

keletkezés:

  • süllyedő medence feltöltődése => folyami síkság
  • letarolás => tökéletlen síkság

magasság szerint lehet:

  • mélyföld – tengerszint alatt
  • alföld – 0-200 m tengerszint között
  • fennsík – 200 m felett.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

siker

(Rita, 2008.12.07 17:38)

Már sikerült!

letöltés

(Rita, 2008.12.07 13:35)

Mara, légyszi oldd meg a két táblázat letöltését, mert nem tudom letölteni, nem fogadja el a jó megerősítő kódot! Vhova máshova fel tudod tenni? Vagy vhogyan másképp? :\ Előre is köszi!

 

 

Profilkép





Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 627211
Hónap: 7279
Nap: 255